Hamis diplomák: tömegével buknak le magas rangú állami tisztviselők Ukrajnában

Ukrajnában több mint 30 magas beosztású állami tisztségviselőt gyanúsítanak azzal, hogy hamis egyetemi diploma alapján tölti be állását – közölte szerdán luhanszki sajtókonferenciáján Hennagyij Moszkal ellenzéki ukrán parlamenti képviselő.

  • Eduline

A korábban belügyminiszter-helyettesi tisztséget betöltő rendőrtábornok elmondta: az áldiplomás ukrán főhivatalnokok rendszerint feltűnés nélkül felmondanak a munkahelyükön, amikor felmerül a gyanú, hogy nem valódi a felsőfokú végzettségükről szóló oklevelük. Így járt el annak idején Andrij Kiszlinszkij, a nemzetbiztonsági szolgálat, az SZBU vezetőjének helyettese, aki hamis jogi diploma alapján töltötte be a magas tisztséget – idézte a honatyát a golos.ua ukrán hírportál.

Mint kifejtette, Kiszlinszkijt a bíróság felmentette a közokirat-hamisítás vádja alól, mert úgy vélte, hogy állásának a feladása után úgymond nem jelent veszélyt a társadalomra.

Újabban a magas állami tisztségeket betöltő hivatalnokok kifinomultabb módszerekkel jutnak diplomához: oroszországi, moldovai vagy kazahsztáni felsőoktatási intézményektől beszerzett igazolásokkal ukrajnai egyetemek utolsó évfolyamaira iratkoznak be, és immáron ott kapnak – továbbra is tanulás nélkül – legitim diplomát – mondta el Moszkal, megjegyezve, hogy a Kiszlinszkij-féle eset után lefolytatott vizsgálat eredményeként 32 hivatalnokkal szemben merült fel a gyanú, hogy soha nem jártak arra az egyetemre, amelynek a diplomáját felmutatták.

Romániában tavaly

100 ezer diplomát érvénytelenítettek utólag

, miután kiderült hogy az azokat kibocsátó Spiru Haret egyetemen törvénytelenül működő karokon, akkreditációval nem jelentkező professzorok képezték futószalagon a gyakran be sem járó diákokat. Mindezek eredményeként a román egyetemisták nyílt levélben kérték az oktatási minisztert, hogy kényszerítse az egyetemet a törvények betartására, ők ugyanis attól tartanak, hogy a botrány befolyásolja majd az összes Romániában kiállított diploma megítélését.

mti/eduline

 

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.