Nyugat-Európában elterjedt és népszerű, hogy a nagyobb cégek egyetemekkel, vagy szakképző intézményekkel működnek együtt, így oldva meg az utánpótlás-nevelés problémáját. Ez a forma mindenkinek jó: a cégek szakképzett munkaerőt, a diákok magas színvonalú oktatást és biztos jövőt, az iskolák pedig ipari hátszelet kapnak. Itthon is van az ilyen együttműködésekre jópár példa.
Immár második éve működik sikeresen a győri Széchenyi István Egyetemen az Audi Belső Égésű Motorok Tanszéke, melynek működését az egyetem és az Audi Hungária Motor Kft. közösen finanszírozza. A képzés az egyetemen a Járműmérnöki MSC (MA) részét képezi. Mint azt itt az oktatók elmondták, a cél az, hogy olyan mérnökök végezzenek a tanszék Belső Égésű Motorok szakirányán, akik egy modern motorfejlesztő -és gyártó vállalat specifikus igényeit messzemenőkig kielégítik.
Alapítvány és Audi-birodalom
A specifikus igények kielégítéséhez specifikus képzési formák is társulnak. Az egyik különlegesség, hogy a hallgatók nagyvállalathoz hasonló struktúrájú alapítványt hoznak létre, majd ezen belül dolgoznak – fejlesztenek. Igy a szűkebb szakmai területben történő elmerülés mellett a hallgatók megtanulnak magukért és csapatukért felelősséget vállalni – vallja oktatási szemléletében az Audi nevével fémjelzett intézmény.
Az első induló évfolyamon még csupán négy diák kezdett, a második évfolyamon már tíz hallgató folytatja tanulmányait. Ezek a számok azonban a jövőben minden bizonnyal növekedni fognak, hiszen egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a leendő felvételizők részéről – állítják a tanszék munkatársai.
A nemzetközi cég és a győri egyetem nem csak a képzésben, de a kutatásban is együttműködik. Közösen finanszírozzák a jelenleg is zajló nagyszabású motorlabor beruházást, melynek elkészülte után, számos, hazánkban egyedülálló motorokhoz kapcsolódó kutatási projekt fog indulni.
Az itt végzettek elhelyezkedéséi lehetőségeiről a tanszéken elmondták, hogy nem akarják bilincsbe kötni a hallgatókat, nem elvárás, hogy a diploma után az Audinál dolgozzanak a fiatal szakemberek. Maga a tény viszont, hogy az Audi Hungária műszaki fejlesztésével komolyak a kapcsolataik, egy állásinterjún, vagy egy Audi gyakornoki állás elnyerésénél kimagaslóvá teszi az itt tanulók esélyeit. Egy külföldi ösztöndíjra, vagy gyakornoki állásra nem kevésbé, már csak a magyar és német nyelven folyó oktatás miatt is.
Az Audi mellesleg nem csupán a felsőfokú szakképzésben van jelen. Győrben idén ősszel nyílt meg a német cég által alapított Audi Hungaria Német Általános Iskola és Gimnázium, melyben negyvenhat magyar és négy német diák kezdte meg tanulmányait.
Cél az Euro-diploma
A MOL is egy hazai egyetemmel együttműködve igyekszik megoldani szakember-utánpótlásának egy részét. Az olajipari cég tavaly szeptemberben hozta létre a veszprémi Pannon Egyetemmel közösen az Ásványolaj- és Széntechnológiai Intézeti Tanszéket, ezen belül pedig az Ásványolaj- és Petrolkémiai Mester Szakirányt.
Bár az intézet a különböző tárgyak oktatásával részt vállal az általános vegyészmérnökképzésben is, elsősorban a kőolaj-feldolgozás és a petrolkémia területeit oktatják. Új területként pedig egyre sikeresebb az oktatásban és a kutatásban az alternatív üzemanyagok fejlesztése.A Magyarországon egyedülálló képzéssel az intézet a bachelor, a master és a PhD programokban is részt vállal, szakirányú képzését a brit Vegyészmérnöki Kamara is akkreditálta. A tanszék hallgatói alapos vegyészmérnöki, speciális szénhidrogénipari ismereteikkel jó esélyekkel indulnak külföldön is, sőt az akkreditáció miatt már tanulmányaik alatt tagjai lehetnek a brit Kamarának, a végzettek könnyen megszerezhetik az Euro-diplomát is.
Kelendő a Bosch – technikus?
A multik azonban nem csupán a felsőoktatásra koncentrálnak, megfelelő munkaerőforrást a szakközépiskolai képzésben is ki tudnak nevelni.
A gépjármű- és ipari - épület technológia területén elektrotechnikai termékeket előállító Bosch – magyar leányvállalata a Bosch Csoport Magyarország - a szakképzésben lát fantáziát. A német cég a gyakorlati képzésben jelenleg három szakképző intézettel működik együtt. Bár itt is közösen finanszíroz az iskolák és a multi, a Bosch támogatása nélkül valószínűleg nem tudnának korszerű berendezéseken gyakorolni a technikus palánták.
„A három középiskolából összesen 5 csoport heti 1-3 napot tölt a cégnél - mondja Fluck Benedek a Bosch Csoport Magyarország humánerőforrás igazgatója. „Minden középiskolásnak tanítunk elektrotechnika méréseket, forrasztási ismereteket illetve elektronika alapméréseket és gyakorlatot. Az itt tanulókat nagy valószínűséggel fel is vesszük a későbbiekben a céghez” – teszi hozzá az igazgató.
A mechatronikai műszerész szakot (ami három területet foglal magába: gépészmérnök, villamosmérnök, informatikus) a hatvani Damjanich János Szakközépiskolában oktatják, ipari elektronikai képzést pedig az aszódi Petőfi Sándor Gépészeti-, valamint a gyöngyösi Vak Bottyán Szakközépiskolában tanítanak. A diákok az úgynevezett technikusi évben hetente több napot töltenek szakmai gyakorlaton a cégnél.
A diákokkal minden esetben tanulószerződést kötnek, így biztosítják számukra a törvényben előírtaknak megfelelően a pénzbeli minimumjuttatást – mely Fluck elmondása szerint jóval több, mint alapesetben- munkaköpenyt és étkezési hozzájárulást. Az elmúlt években átlagosan 50-60 tanuló teljesített a Bosch-nál szakmai gyakorlatot.Az óriáscégek a válság ellenére is hatalmas összegeket költenek oktatásra, kutatásra és fejlesztésre. A Bosch világszerte körülbelül hatezer tanuló gyakorlati képzésében vállal szerepet, 2009-ben pedig a Mol tanszék megalapításakor a magyar olajcég vezérigazgatója kijelentette, hogy évente a velük kapcsolatban álló egyetemek kutatás-fejlesztésére közel 500 millió forintot fordítanak.Schäffer Dániel
edulineKönnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
