Gimnazisták és egyetemisták is csatlakoztak a francia sztrájkhoz

Gimnazisták és egyetemisták is csatlakoztak a franciaországi sztrájkhoz, melyben a tüntetők a nyugdíjreform ellen vonultak utcára. Október 12-én összesen 244 városban tartottak utcai felvonulásokat, a szakszervezetek szerint hárommillióan, a rendőrség szerint egymillióan csatlakoztak az akcióhoz - írja a hirszerzo.hu.

  • Edupress
Egy hónapon belül negyedik alkalommal vonultak utcára azok a francia elégedetlenkedők, akik nem értenek egyet a kormány nyugdíjreform-tervezetével. Az oktatási minisztérium szerint Franciaország 4302 középiskolájából délelőtt háromszázban csatlakoztak a diákok a tiltakozó megmozduláshoz. A tanároknak a szakszervezetek szerint 45-48 százaléka nem tartotta meg az óráit, a tárca szerint csak húsz százalékuk sztrájkolt.

A csomag egyik legfontosabb intézkedése a nyugdíjkorhatár fokozatos felemelése 60-ról 62 évre, valamint a közszférában dolgozók járulékának és a magas jövedelmek adójának egyszázalékos növelése. Ezen kívül a teljes összegű nyugdíj a jelenlegi 65 helyett ezentúl 67 évtől jár majd, vagy 41 és fél év munkaviszony után.

A tiltakozás tárgyát képező nyugdíjreform tervezetét a nemzetgyűlés már elfogadta, a szenátusban a héten zárul le róla a vita, de a nyugdíjkorhatár emelését előíró, leginkább vitatott passzust hétfőn este elfogadták a szenátorok. A törvényről várhatóan még a hónap vége előtt végszavazást tart a parlament. Egyesek szerint akár szombatig is eltarthat a sztrájk, mely eddig fennakadást okozott a vasúti, a légi és a városi tömegközlekedésben.

edupress
Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.