Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési időszak

Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési eljárás, az érdeklődők október 15-től pályázhatnak a meghirdetett szakokra. Egy hónapos jelentkezési időszakot követően január közepén derülnek ki a ponthatárok, és így az is, hogy ki kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait februárban. A tavalyi eljárás során mintegy hatezer jelentkezőből 4585 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák keresztféléves képzéseire.

  • Edupress

A legutóbbi keresztféléves eljárás során összesen 5936 fő adta be jelentkezését, csaknem kétszer annyian, mint a megelőző évben. A képzési szintek közül a mesterképzés volt a legnépszerűbb, 4540 fő jelölte meg mester szintet első helyen, miközben az alapképzéseket csak 896-an választották első helyen. Így nem meglepő, hogy a mesterképzésre nyertek a legtöbben felvételt, idén februárban az említett képzési szinten 3565-en, alapképzésben 603-an, felsőfokú szakképzésben pedig 417-en nyertek felvételt.

A felvételt nyert 4585 hallgató közül közel azonos arányban jutottak be a jelentkezők az államilag támogatott kurzusokra - derül ki a felvi.hu statisztikáiból.

Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben (43 százalék) a gazdaságtudományok képzési területen kezdhették meg a tanulmányaikat. A műszaki képzési területre vették fel a felsőoktatási intézmények a mesterképzéses hallgatók 23 százalékát, az agrár képzési területre a 12 százalékát. Tavaly a Műegyetemre nyertek a legtöbben felvételt 699 fővel, mely intézményt csaknem negyvenfős lemaradással a Corvinus követett.

A keresztféléves felvételi eljárás október 15-én kezdődik, a jelentkezők pedig november 15-ig adhatják be jelentkezésüket, várhatóan pedig január közepén derül ki, hogy hány pont elérése szükséges az egyes képzések esetében.

edupress

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna
@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.