Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési időszak

Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési eljárás, az érdeklődők október 15-től pályázhatnak a meghirdetett szakokra. Egy hónapos jelentkezési időszakot követően január közepén derülnek ki a ponthatárok, és így az is, hogy ki kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait februárban. A tavalyi eljárás során mintegy hatezer jelentkezőből 4585 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák keresztféléves képzéseire.

  • Edupress
A legutóbbi keresztféléves eljárás során összesen 5936 fő adta be jelentkezését, csaknem kétszer annyian, mint a megelőző évben. A képzési szintek közül a mesterképzés volt a legnépszerűbb, 4540 fő jelölte meg mester szintet első helyen, miközben az alapképzéseket csak 896-an választották első helyen. Így nem meglepő, hogy a mesterképzésre nyertek a legtöbben felvételt, idén februárban az említett képzési szinten 3565-en, alapképzésben 603-an, felsőfokú szakképzésben pedig 417-en nyertek felvételt.

A felvételt nyert 4585 hallgató közül közel azonos arányban jutottak be a jelentkezők az államilag támogatott kurzusokra - derül ki a felvi.hu statisztikáiból.

Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben (43 százalék) a gazdaságtudományok képzési területen kezdhették meg a tanulmányaikat. A műszaki képzési területre vették fel a felsőoktatási intézmények a mesterképzéses hallgatók 23 százalékát, az agrár képzési területre a 12 százalékát. Tavaly a Műegyetemre nyertek a legtöbben felvételt 699 fővel, mely intézményt csaknem negyvenfős lemaradással a Corvinus követett.

A keresztféléves felvételi eljárás október 15-én kezdődik, a jelentkezők pedig november 15-ig adhatják be jelentkezésüket, várhatóan pedig január közepén derül ki, hogy hány pont elérése szükséges az egyes képzések esetében.

edupress
Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.