Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési időszak

Egy hónap múlva kezdődik a keresztféléves jelentkezési eljárás, az érdeklődők október 15-től pályázhatnak a meghirdetett szakokra. Egy hónapos jelentkezési időszakot követően január közepén derülnek ki a ponthatárok, és így az is, hogy ki kezdheti meg felsőoktatási tanulmányait februárban. A tavalyi eljárás során mintegy hatezer jelentkezőből 4585 főt vettek fel az egyetemek és főiskolák keresztféléves képzéseire.

  • Edupress
A legutóbbi keresztféléves eljárás során összesen 5936 fő adta be jelentkezését, csaknem kétszer annyian, mint a megelőző évben. A képzési szintek közül a mesterképzés volt a legnépszerűbb, 4540 fő jelölte meg mester szintet első helyen, miközben az alapképzéseket csak 896-an választották első helyen. Így nem meglepő, hogy a mesterképzésre nyertek a legtöbben felvételt, idén februárban az említett képzési szinten 3565-en, alapképzésben 603-an, felsőfokú szakképzésben pedig 417-en nyertek felvételt.

A felvételt nyert 4585 hallgató közül közel azonos arányban jutottak be a jelentkezők az államilag támogatott kurzusokra - derül ki a felvi.hu statisztikáiból.

Az államilag támogatott mesterképzésre felvett hallgatók közül legtöbben (43 százalék) a gazdaságtudományok képzési területen kezdhették meg a tanulmányaikat. A műszaki képzési területre vették fel a felsőoktatási intézmények a mesterképzéses hallgatók 23 százalékát, az agrár képzési területre a 12 százalékát. Tavaly a Műegyetemre nyertek a legtöbben felvételt 699 fővel, mely intézményt csaknem negyvenfős lemaradással a Corvinus követett.

A keresztféléves felvételi eljárás október 15-én kezdődik, a jelentkezők pedig november 15-ig adhatják be jelentkezésüket, várhatóan pedig január közepén derül ki, hogy hány pont elérése szükséges az egyes képzések esetében.

edupress
Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.