Új jogszabállyal orvosolnák a magyarországi szakképzés bajait a rezidensek, amelynek eredményeként gyakornoki éveik alatt több időt töltenének betegellátással - olvasható a Magyar Hírlapban. A rezidens szövetség elnöke szerint több sebből vérzik a mostani rendszer, a szakorvosjelöltek például vélhetően a hálapénz intéménye miatt nem tudják kipróbálni magukat "élesben".
Amellett, hogy a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) nagyon fontosnak tartja, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár eltörölte a rezidensek röghöz kötöttségét, újabb, az orvosok megtartásában fontos lépésekkel orvosolnák a magyar szakképzés bajait.
Papp Magor, az MRSZ elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a szakorvosnak készülő fiatal orvosok nagyobb beleszólást szeretnének kapni a gyakorlati helyen folyó munka minőségbiztosításába. Ennek szükségességét egy, a szakképzőhelyeken készült felmérés váltotta ki, amely szerint annak ellenére, hogy a szakorvosjelöltek későbbi biztonságos munkájának alapvető feltétele lenne, gyakorlati idejük nagy részét mégsem a gyógyítási tapasztalatok megszerzésével töltik.
Az új jogszabály megoldást adna arra, hogy a kijelölt tutorok ne csak minimális időt töltsenek a rezidensek fejlesztésével, és ne torkoljon a képzés önképzésbe. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy egyes klinikákon, kórházakban a nagy esetszám miatti adminisztráció okán kevés idő jut a gyakornok szakmai fejlődésére, illetve a műtétes szakmákban vélhetően a hálapénz miatt operálhatnak kevesebbet a szakorvosjelöltek - mondta Papp Magor.
Az RMSZ elnöke szerint további problémát jelent az is, hogy az egyetemi oktatás sem kellőképpen gyakorlatorientált, mivel még mindig domináns az elméleti képzés, vagyis gyakorlatra csak a szakképzésben kerül sor. Ezért az új jogszabály értelmében a szervezet jogosítványokat kapna arra, hogy folyamatosan ellenőrizze a kórházakban folyó képzést, és a szakorvosjelöltek tapasztalataira is építve minősítse az oktatókat és a képzőhelyeket.
edupress/eduline
A mesterséges intelligencia egyre szélesebb körű elterjedése alapjaiban változtatja meg, hogyan tanulnak a diákok, de azt a kérdést is felveti, hogy a jövőben milyen formában érdemes számon kérni az egyetemisták megszerzett tudását. Szükséges-e még a diploma megszerzéséhez több tíz oldalas szakdolgozat írni, ha annak elkészítésében az AI már most komoly segítséget nyújthat?
181 pont a 200-ból vagy éppenséggel 94 a 110-ből – ilyen és ehhez hasonló magas pontszámokra volt szükség ahhoz, hogy valaki a 2026-os középiskolai felvételin bekerüljön egy top10-es budapesti elitgimnáziumba. Mutatjuk középiskolánként a pontszámokat.
Nagyot javított a Semmelweis Egyetem, az Óbudai Egyetem pedig maga mögé utasította az ELTE-t és a BME-t is a Times Higher Education (THE) legfrissebb nemzetközi rangsorában. Volt olyan hazai felsőoktatási intézmény, amelyik 210 helyezést ugrott előre tavalyhoz képest.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A 2026-os költségvetésben eredetileg mintegy 28,9 milliárd forintot szántak hit- és erkölcstanoktatásra, hittanoktatásra és tankönyvtámogatásra, a kormány döntése alapján ezt most legfeljebb 7,7 milliárd forinttal lépheti túl az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
A rektori feladatokat Kékesi Attila veszi át.
