A hálapénz miatt nem engedik a műtőasztalhoz a szakorvosjelölteket?

Új jogszabállyal orvosolnák a magyarországi szakképzés bajait a rezidensek, amelynek eredményeként gyakornoki éveik alatt több időt töltenének betegellátással - olvasható a Magyar Hírlapban. A rezidens szövetség elnöke szerint több sebből vérzik a mostani rendszer, a szakorvosjelöltek például vélhetően a hálapénz intéménye miatt nem tudják kipróbálni magukat "élesben".

  • Edupress
Amellett, hogy a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) nagyon fontosnak tartja, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár eltörölte a rezidensek röghöz kötöttségét, újabb, az orvosok megtartásában fontos lépésekkel orvosolnák a magyar szakképzés bajait.

Papp Magor, az MRSZ elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a szakorvosnak készülő fiatal orvosok nagyobb beleszólást szeretnének kapni a gyakorlati helyen folyó munka minőségbiztosításába. Ennek szükségességét egy, a szakképzőhelyeken készült felmérés váltotta ki, amely szerint annak ellenére, hogy a szakorvosjelöltek későbbi biztonságos munkájának alapvető feltétele lenne, gyakorlati idejük nagy részét mégsem a gyógyítási tapasztalatok megszerzésével töltik.

Az új jogszabály megoldást adna arra, hogy a kijelölt tutorok ne csak minimális időt töltsenek a rezidensek fejlesztésével, és ne torkoljon a képzés önképzésbe. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy egyes klinikákon, kórházakban a nagy esetszám miatti adminisztráció okán kevés idő jut a gyakornok szakmai fejlődésére, illetve a műtétes szakmákban vélhetően a hálapénz miatt operálhatnak kevesebbet a szakorvosjelöltek - mondta Papp Magor.

Az RMSZ elnöke szerint további problémát jelent az is, hogy az egyetemi oktatás sem kellőképpen gyakorlatorientált, mivel még mindig domináns az elméleti képzés, vagyis gyakorlatra csak a szakképzésben kerül sor. Ezért az új jogszabály értelmében a szervezet jogosítványokat kapna arra, hogy folyamatosan ellenőrizze a kórházakban folyó képzést, és a szakorvosjelöltek tapasztalataira is építve minősítse az oktatókat és a képzőhelyeket.

edupress/eduline
Hozzászólások

Milyen diákmunkák fizetnek a legjobban, és mennyit lehet félretenni egy nyár alatt?

A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?

Gulyás Gergely állításai teljesen elszakadtak a valóságtól Lannert Judit szerint: sosem volt szó gimnáziumok megszüntetéséről

„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.

Lannert Judit átalakítaná az érettségit és megvizsgálná a gimnáziumi felvételi rendszerét

Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.

A nap kérdése: fel kell tölteni a középiskolai bizonyítványt a felvételihez?

„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.