A hálapénz miatt nem engedik a műtőasztalhoz a szakorvosjelölteket?

Új jogszabállyal orvosolnák a magyarországi szakképzés bajait a rezidensek, amelynek eredményeként gyakornoki éveik alatt több időt töltenének betegellátással - olvasható a Magyar Hírlapban. A rezidens szövetség elnöke szerint több sebből vérzik a mostani rendszer, a szakorvosjelöltek például vélhetően a hálapénz intéménye miatt nem tudják kipróbálni magukat "élesben".

  • Edupress

Amellett, hogy a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) nagyon fontosnak tartja, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár eltörölte a rezidensek röghöz kötöttségét, újabb, az orvosok megtartásában fontos lépésekkel orvosolnák a magyar szakképzés bajait.

Papp Magor, az MRSZ elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a szakorvosnak készülő fiatal orvosok nagyobb beleszólást szeretnének kapni a gyakorlati helyen folyó munka minőségbiztosításába. Ennek szükségességét egy, a szakképzőhelyeken készült felmérés váltotta ki, amely szerint annak ellenére, hogy a szakorvosjelöltek későbbi biztonságos munkájának alapvető feltétele lenne, gyakorlati idejük nagy részét mégsem a gyógyítási tapasztalatok megszerzésével töltik.

Az új jogszabály megoldást adna arra, hogy a kijelölt tutorok ne csak minimális időt töltsenek a rezidensek fejlesztésével, és ne torkoljon a képzés önképzésbe. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy egyes klinikákon, kórházakban a nagy esetszám miatti adminisztráció okán kevés idő jut a gyakornok szakmai fejlődésére, illetve a műtétes szakmákban vélhetően a hálapénz miatt operálhatnak kevesebbet a szakorvosjelöltek - mondta Papp Magor.

Az RMSZ elnöke szerint további problémát jelent az is, hogy az egyetemi oktatás sem kellőképpen gyakorlatorientált, mivel még mindig domináns az elméleti képzés, vagyis gyakorlatra csak a szakképzésben kerül sor. Ezért az új jogszabály értelmében a szervezet jogosítványokat kapna arra, hogy folyamatosan ellenőrizze a kórházakban folyó képzést, és a szakorvosjelöltek tapasztalataira is építve minősítse az oktatókat és a képzőhelyeket.

edupress/eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.