A hálapénz miatt nem engedik a műtőasztalhoz a szakorvosjelölteket?

Új jogszabállyal orvosolnák a magyarországi szakképzés bajait a rezidensek, amelynek eredményeként gyakornoki éveik alatt több időt töltenének betegellátással - olvasható a Magyar Hírlapban. A rezidens szövetség elnöke szerint több sebből vérzik a mostani rendszer, a szakorvosjelöltek például vélhetően a hálapénz intéménye miatt nem tudják kipróbálni magukat "élesben".

  • Edupress
Amellett, hogy a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) nagyon fontosnak tartja, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár eltörölte a rezidensek röghöz kötöttségét, újabb, az orvosok megtartásában fontos lépésekkel orvosolnák a magyar szakképzés bajait.

Papp Magor, az MRSZ elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a szakorvosnak készülő fiatal orvosok nagyobb beleszólást szeretnének kapni a gyakorlati helyen folyó munka minőségbiztosításába. Ennek szükségességét egy, a szakképzőhelyeken készült felmérés váltotta ki, amely szerint annak ellenére, hogy a szakorvosjelöltek későbbi biztonságos munkájának alapvető feltétele lenne, gyakorlati idejük nagy részét mégsem a gyógyítási tapasztalatok megszerzésével töltik.

Az új jogszabály megoldást adna arra, hogy a kijelölt tutorok ne csak minimális időt töltsenek a rezidensek fejlesztésével, és ne torkoljon a képzés önképzésbe. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy egyes klinikákon, kórházakban a nagy esetszám miatti adminisztráció okán kevés idő jut a gyakornok szakmai fejlődésére, illetve a műtétes szakmákban vélhetően a hálapénz miatt operálhatnak kevesebbet a szakorvosjelöltek - mondta Papp Magor.

Az RMSZ elnöke szerint további problémát jelent az is, hogy az egyetemi oktatás sem kellőképpen gyakorlatorientált, mivel még mindig domináns az elméleti képzés, vagyis gyakorlatra csak a szakképzésben kerül sor. Ezért az új jogszabály értelmében a szervezet jogosítványokat kapna arra, hogy folyamatosan ellenőrizze a kórházakban folyó képzést, és a szakorvosjelöltek tapasztalataira is építve minősítse az oktatókat és a képzőhelyeket.

edupress/eduline
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.