A hálapénz miatt nem engedik a műtőasztalhoz a szakorvosjelölteket?

Új jogszabállyal orvosolnák a magyarországi szakképzés bajait a rezidensek, amelynek eredményeként gyakornoki éveik alatt több időt töltenének betegellátással - olvasható a Magyar Hírlapban. A rezidens szövetség elnöke szerint több sebből vérzik a mostani rendszer, a szakorvosjelöltek például vélhetően a hálapénz intéménye miatt nem tudják kipróbálni magukat "élesben".

  • Edupress
Amellett, hogy a Magyar Rezidens Szövetség (MRSZ) nagyon fontosnak tartja, hogy Szócska Miklós egészségügyi államtitkár eltörölte a rezidensek röghöz kötöttségét, újabb, az orvosok megtartásában fontos lépésekkel orvosolnák a magyar szakképzés bajait.

Papp Magor, az MRSZ elnöke a Magyar Hírlapnak elmondta: a szakorvosnak készülő fiatal orvosok nagyobb beleszólást szeretnének kapni a gyakorlati helyen folyó munka minőségbiztosításába. Ennek szükségességét egy, a szakképzőhelyeken készült felmérés váltotta ki, amely szerint annak ellenére, hogy a szakorvosjelöltek későbbi biztonságos munkájának alapvető feltétele lenne, gyakorlati idejük nagy részét mégsem a gyógyítási tapasztalatok megszerzésével töltik.

Az új jogszabály megoldást adna arra, hogy a kijelölt tutorok ne csak minimális időt töltsenek a rezidensek fejlesztésével, és ne torkoljon a képzés önképzésbe. A felmérés ugyanis rámutatott, hogy egyes klinikákon, kórházakban a nagy esetszám miatti adminisztráció okán kevés idő jut a gyakornok szakmai fejlődésére, illetve a műtétes szakmákban vélhetően a hálapénz miatt operálhatnak kevesebbet a szakorvosjelöltek - mondta Papp Magor.

Az RMSZ elnöke szerint további problémát jelent az is, hogy az egyetemi oktatás sem kellőképpen gyakorlatorientált, mivel még mindig domináns az elméleti képzés, vagyis gyakorlatra csak a szakképzésben kerül sor. Ezért az új jogszabály értelmében a szervezet jogosítványokat kapna arra, hogy folyamatosan ellenőrizze a kórházakban folyó képzést, és a szakorvosjelöltek tapasztalataira is építve minősítse az oktatókat és a képzőhelyeket.

edupress/eduline
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.