Leckekönyv, kollokvium, előadás, kreditrendszer, speciális kollégium. Rengeteg új dologgal találkozik az, aki most szeptemberben kezdi meg főiskolás vagy egyetemi éveit. Biztos sokan tartanak tőle, hogy esetlenül mozognak majd az új környezetben, ezért összeszedtünk pár tudnivalót, ami gólyák számára hasznos lehet az első napokban.
A rendszer, amit nem kerülsz ki
Elsőnek ott van rögtön sokak réme, az elektronikus tanulmányi rendszer. Ez egy digitális felület, (három fajta létezik belőle: a NEPTUN, az ETR és az ETN) mellyel muszáj lesz azonnal megbarátkoznia minden újdonsült hallgatónak, lévén enélkül fel sem tudja venni majd a tárgyait. A tanulmányi rendszerek felülete egyetemenként változhat, de a lényeg mindenhol ugyanaz: felhasználónév és jelszó segítségével saját oldalunkra belépve állíthatjuk össze órarendünket, majd később ezen keresztül jelentkezhetünk a vizsgákra is. A rendszer tárol továbbá minden fontos információt a tanulmányainkkal kapcsolatban - milyen krediteket szereztünk meg, milyen eredménnyel vizsgáztunk, stb.
A rendszer használatához szükséges személyes belépési adatokat az intézmények a beiratkozáskor kiosztott információs csomagban adják meg. Sokan azért nem kedvelik a tanulmányi rendszereket, mert az számos alkalommal nem tud megbírkózni a rajta "lógó" felhasználókkal, és lefagy, "kidobja" az embert, vagy egyszerűen csak nem hajtja végre a kijelölt műveleteket. Emiatt néha valóban stresszes dolog megbírkózni például a félév elején a tárgyfelvétellel, mert nem tudhatjuk, hogy amíg velünk szórakozik a NEPTUN, ERT, ETN, addig mások nem töltik-e be a helyeket azon a népszerű szemináriumon, amit már három szemeszterrel ezelőtt is fel szerettünk volna venni. Az efféle helyzetek szerencsére azért nem túl gyakran fordulnak elő.
Gyűjtögető életmód
A kreditrendszerben történő oktatás lényege, hogy igen tág teret enged a hallgatóknak abban, hogy saját maguk döntsék el, mikor milyen tárgyat szeretnének felvenni, illetve az adott félévben mennyit akarnak teljesíteni. A lényeg, hogy az abszolutórium - más néven záróvizsgára bocsájtás - megszerzéséhez előírt krediteket a tanulmányok során teljesíteni kell. Ez általában és átlagosan harminc kreditet szokott jelenteni félévenként. Természetesen - ettől függetlenül - sokszor úgy épülnek egymásra a tárgyak, hogy lehetetlen egyiket a másik előtt elvégezni. (Ez jellemző például az orvosi egytemeken, vagy a gazdasági szakokon, ahol szigorú elméleti alapozások vannak.) Egy kredit egyébként harminc hallgatói munkaórát jelent, amibe beleszámít a tanórákon eltöltött idő, illetve a felkészülésre, házi feladatokra fordított idő is.
A krediteknek ott lehet még nagyon fontos szerepük, ahol az ösztöndíjat kreditértékkel súlyozott átlaggal számolják ki. Ez annyit jelent, hogy nem pusztán a jegyek átlagát nézik, hanem többet érnek azok az osztályzatok, melyeket magasabb kreditértékű - tehát nehezebb - tárgy teljesítésével szereztünk. (A legtöbb helyen egyébként így számolnak, mert ez az igazságosabb.)
A kreditrendszert némileg tovább bonyolítja, hogy minden egyes szakon meg van határozva a kötelező, a kötelezően választható, és a szabadon választható tantárgyak köre, melyekhez a szabályzat teljesítendő kreditértékeket rendel. Eszerint tehát nem válthatjuk ki a kötelező tárgyak kreditjeit mondjuk szabadon választható tárgyakéival.
És kezdődik!
Hallgatói jogviszonyunk onnan datálódik, hogy beiratkoztunk - vagyis kitöltöttük az összes nyomtatványt, és az intézmény kiállított rólunk egy hallgatói törzslapot. (többbnyire ekkor vesszük át fényképes leckekönyvünket, illetve a tanulmányi rendszer belépési kódjait is.) A hallgatói jogviszony az élet számos területén jelenthet számunkra kedvezményeket, e tekintetben nincs különbség "államisok" és "költségtérítésesek" között. Nem lehet eleget hangsúlyozni viszont, hogy az államilag támogatott képzés mindössze tizenkét félévre szól. Mint ahogy azt is illik észben tartani, hogy azt, aki egy adott félévben nem teljesíti az előirányzott kreditek minimum 50 százalékát (vagyis 15 kreditet), átsorolják költségtérítéses hallgatóvá.
Néhány egyéb gyakori fogalom
A szeminárium kis létszámú, gyakorlati óra (45, vagy 2x45 perces), ahol a diákok is aktívak (kiselőadásokat tartanak például és szokott lenni házi feladat is), ez hasonlít legjobban a klasszikus középiskolai tanórákhoz. Ezzel szemben az előadásokon sokszor az egész évfolyam jelen van. Ez az órafajta passzív befogadásra épül, csak az előadó beszél (persze nem tilos kérdezni). A kollokvium egy adott előadást követő vizsga, ahol egy tanár van jelen. A szigorlat viszont több tárgy(előadások, szemináriumok) együttes számonkérése, és itt már minimum két tanár vizsgáztat. A speciális kollégiumok ("speckollok"): a szabadon választható tárgyak körét jelentik, míg a talán legtöbbet hagoztatott zárthelyi, vagy ZH nem más, mint egy dolgozat, amiből a legtöbb szemináriumon kettőt iratnak egy félévben. A félév másik megnevezése pedig a szemeszter, ami 15 hétből áll.
eduline
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
