Két diákot gyanúsítanak katonai dokumentumok kiszivárogtatásával
Egy volt számítógépes kalóz azt állítja, hogy az amerikai Massachusettsi Műszaki Egyetem két hallgatója közreműködött az Afganisztánnal kapcsolatos katonai dokumentumok kiszivárogtatásában - jelentette a CNN hírtelevízió.
Eduline
A CNN honlapján azt írja, hogy a hacker, Adrian Lamo, akinek segítségével korábban őrizetbe vették Bradley Manninget, az amerikai katonai hírszerzés titkos iratok kiadásával gyanúsított elemzőjét, most Boston rangos egyeteme felé irányította az ügyben nyomozó hatóságokat.Lamo állítása szerint telefonbeszélgetéseik során a két férfi bevallotta neki, hogy segítette Manninget a dokumentumok letöltésében. Egyikőjük azt is elmondta, hogy megtanították a hírszerzőt egy titkosító számítógépes program használatára is. Lamo nem adta meg a két diák nevét, mert állítólag egyikőjük megfenyegette őt. Az egykori hacker szerint mindkét férfi a WikiLeaks oknyomozó honlapnak dolgozik. A honlap munkatársai nem reagáltak Lamo állításaira.
Bradley Manninget, az amerikai katonai hírszerzés 22 éves elemző tisztjét májusban vették őrizetbe. Azzal gyanúsítják, hogy olyan videofelvételt adott át a honlapnak, amely szerint 2007-ben amerikai katonák egy Apache harci helikopterről leadott géppuskasorozattal megölték a Reuters hírügynökség két munkatársát és több más fegyvertelen embert Bagdadban. A Wikileaks a minap több tízezer oldalnyi bizalmas iratot szivárogtatott ki az afganisztáni hadműveletekről. Geoff Morrel Pentagon-szóvivő szerint az újabb kiszivárogtatási ügynek is nyilvánvalóan Manning a kulcsfigurája. mti/eduline
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.