300 ember ellen emelhetnek vádat a diplomahamisítási-ügyben

Háromszáz ember elleni vádemelési javaslattal zárult az, a még 2007-ben indult nyomozás, amelynek három fő gyanúsítottja a legkülönfélébb végzettségeket bizonyító okiratokat készített anyagi ellenszolgáltatás fejében – számolt be a nyomozás eredményeiről Kovács Veronika főhadnagy csütörtökön Budapesten.

  • Eduline
A BRFK gazdaságvédelmi osztályának nyomozója a sajtótájékoztatón elmondta: a majdnem tökéletes minőségű hamisítványokat, amelyek a kishajó-vezetői engedélytől a jogász diplomáig terjedtek, közvetítők útján juttatták el a több száz megrendelőhöz. A házkutatáskor lefoglalt gépsorokkal és alapanyaggal további 5-6 ezer hamis okiratot tudtak volna készíteni – mondta Kovács Veronika.

A főhadnagy közlése szerint a rendszer piramisszerűen működött, a csúcsán az iratokat gyártó három ember állt, akik közül kettőt hasonló bűncselekmények miatt már elítéltek. A bizonyítványok ára nem függött attól, hogy milyen végzettséget tanúsít, az árát az határozta meg, hogy a megrendelőhöz hány közvetítőn keresztül jutott el.

A három fő gyanúsított a 2007-ben indult nyomozás adatai szerint havonta mintegy kétmillió forintos forgalmat bonyolított le. Bizonyíthatóan több száz okiratot készítettek, de már a 90-es évektől közokirat-hamisításból éltek - mondta a főhadnagy. Azt, hogy pontosan hány hamis diplomát, nyelvvizsga-, érettségi-, szakmunkás bizonyítványt készíthettek, az ügy főnyomozója nem tudta megmondani, mert az elévülési idő miatt már nem vizsgálódhattak. Viszont, amennyiben bizonyítható, hogy még 2007 előtt vásárolt okirattal történt visszaélés, eljárást indíthatnak - tette hozzá.

Kovács Veronika közlése szerint a közgazdász diploma vezette a "toplistát", de leginkább nyelvvizsga-bizonyítványokat készítettek. Volt aki érettségi bizonyítványt, mások diplomás ápoló, jogász, vagy mélyépítő egyetemi végzettséget tanúsító okiratot rendeltek. A hamisítók személyazonosításra alkalmas iratokat, tehát igazolványokat nem készítettek.

Mint kiderült: azok a cégek, intézmények, ahol a hamis diplomával rendelkezők dolgoztak, elhelyezkedtek, nem ellenőrizték vissza az okirat hitelességét. A főhadnagy ezzel kapcsolatban megjegyezte: az iratok olyan tökéletes hamisítványok voltak, hogy a szakértő is csak hosszas vizsgálat után tudta megállapítani, azok nem eredetiek.

A hamisítók APEH-igazolásokat is készítettek, ezzel az okirattal a megrendelők további bűncselekményeket, például hitelfedezeti csalást, jogosulatlan gazdasági tevékenységet, csalás követtek el. A BRFK tavaly decemberben 157 ember ellen vádemelési javaslattal zárta a nyomozást, majd a napokban újabb 150 ember ellen továbbította hasonló javaslattal az iratokat az ügyészségnek. Kovács Veronika azt mondta, az elkövetkezendő hetekben újabb száz embert akarnak az üggyel összefüggésben gyanúsítottként kihallgatni, és házkutatásokat tartani.

A hamis okiratot készítő három férfi börtönbüntetésre, míg a hamis okiratot megrendelők pénzbüntetésre számíthatnak - mondta a főhadnagy.

mti

 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.