Megerősítették az Európai Unió tagországainak oktatási miniszterei kedden az unió most megvitatás alatt álló, következő tízéves átfogó gazdaságpolitikai és versenyképességi programjának (EU 2020) tervezetében szereplő oktatási célkitűzéseket.
Eszerint a következő évtized végére uniós átlagban legalább 40 százalékra igyekeznek emelni a felsőfokú képzésben részesülők arányát, illetve 10 százalék alá csökkenteni az iskolákból "lemorzsolódók" arányát.
Az uniós tagállamok vezetői márciusban már megállapodtak a foglalkoztatási, szociális és környezetvédelmi kérdésekkel is foglalkozó stratégia néhány fő célszámáról, de két területen, köztük az oktatásban még nem sikerült közös nevezőre jutniuk. Akkor kiszivárgott információk szerint a megállapodás egyik kerékkötője Németország volt, ahol az oktatás tartományi felelősségi körbe tartozik, és a célok elfogadása további egyeztetéseket igényelt.
A mostani brüsszeli ülés után kiadott közlemény szerint a miniszterek kiemelték: továbbra is nemzeti illetékesség marad az uniós vállalások teljesítését célzó nemzeti célkitűzések kidolgozása és programozása.
Az EU-tagországok várhatóan a június 17-i brüsszeli állam- és kormányfői találkozón döntenek végérvényesen az EU 2020 számszerűsített oktatási célkitűzéseiről. Év végére a tervek szerint véglegesítik a nemzeti célokat is.
mti
Bár a kormány szerint visszaállították a pedagógusok sztrájkjogát, az érettségiző osztályokban továbbra is korlátozások vannak érvényben – hívta fel a figyelmet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
A kamaszok biológiai órája másképp működik, mint a felnőtteké, ezért a korai iskolakezdés különösen megterhelő lehet számukra. Egy alváskutató és egy gyerekpszichológus szerint már azzal is sokat segíthetnének az iskolák, ha a nehezebb dolgozatokat és feleleteket nem az első tanórákra időzítenék.
Nemcsak az elavult könyvek jelentenek problémát az iskolai könyvtárakban, ugyanis sok helyen a tankönyvek is egyre nagyobb részt foglalnak el az állományból, miközben a könyvtárostanárok szakmai támogatása sem megoldott - hívja fel a figyelmet a Könyvtárostanárok Egyesülete.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
