A holokauszt történetét feldolgozó videointerjúk internetes felhasználásáról tart nemzetközi műhely-foglalkozást szerdától péntekig a budapesti Közép-európai Egyetemen (CEU) a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Soá Intézete.
A Változó tanulói szokások: holokausztoktatás és az internet című rendezvényen a szakemberek számba veszik, hogy a holokauszttúlélők és szemtanúk élettörténetei miként szolgálnak történeti forrásul az emberiségnek.
A rendezvény az új médiumok és a holokausztoktatás kapcsolódási pontjait vizsgálja. Célja, hogy megfogalmazza, milyen lehetőségeket, feladatokat és kihívásokat jelent az online környezetben való oktatás. Az elsődleges célok között szerepel, hogy meghatározzák: mit értenek internetes oktatási projekten; hogyan illeszthető a vészkorszak oktatásába az új médiumok használata; milyen kihívásokkal jár az interjúk és egyéb érzékeny tartalmú anyagok online hozzáférhetővé tétele.
Mint a CEU közleménye írta, az internetes elérhetőség feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az interjúk világszerte hozzáférhetőek legyenek, ugyanakkor ez rendkívüli körültekintést igényel. "Felelősséget nemcsak az interjúkat adó túlélőkkel szemben viselünk, hanem azokkal a fiatalokkal szemben is, akik ezekkel a nem könnyen feldolgozható történetekkel szembesülnek" - tolmácsolta Stephen Smith, az USC Soá Intézetének igazgatójának véleményét a CEU.
A Steven Spielberg filmrendező által 1994-ben a holokauszt túlélőinek és szemtanúinak tanúvallomásai összegyűjtésére és megőrzésére alapított USC Soá Intézet 56 országban, 32 nyelven, csaknem 52 ezer interjút őriz. Az Intézet a Dél-kaliforniai Egyetem (USC) Bölcsészettudományi Karának része; működésének célja, hogy
a videó-interjúiból készült oktatási anyagok használatával küzdjön az előítéletek, az intolerancia és a fanatizmus ellen, illetve csökkentse az általuk okozott szenvedést.
Az intézet világszerte támogatja a tudományos kutatást, forrásanyagokat és online oktatási segédanyagokat biztosít a pedagógusoknak, illetve segíti a visszaemlékezések oktatási célú felhasználását. Archívumában őrzött visszaemlékezések mellett, az intézet a túlélőkkel és szemtanúkkal készített interjúk összegyűjtésével segíti más népirtások dokumentálását is.
mti
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
