Lerakták az új tudásközpont alapkövét a Kaposvári Egyetemen

Hárommilliárd forintos beruházás valósul meg uniós támogatással a Kaposvári Egyetemen, az intézmény kutatási, fejlesztési, innovációs és oktatási tevékenységének összefogására megvalósítandó Agrár- és Élelmiszer-tudományi Tudásközpont alapkövét kedden rakták le.

  • Eduline
 

"Történelmi pillanat ez az alapkőletétel, amely új fejlődési pályára állítja a Kaposvári Egyetemet, biztosítva a hosszú távú fennmaradását" - mondta az eseményen Babinszky László rektor.

 

A tavaly elnyert uniós és állami támogatás nyomán az idén tavasszal megkezdődhettek az eszköz- és műszerbeszerzések, valamint az építészeti munkák. Dér Ferenc projektvezető beszámolója szerint a 2,9 milliárd forintnyi támogatást elnyert programhoz az oktatási intézmény 143 millió forint önerőt biztosított. A beruházás célja egy modern szolgáltató és kutatóegyetem kialakítása, amelynek része a szántóföldtől a fogyasztóig terjedő élelmiszer-előállítási lánc nyomon követésének megteremtése, az egyetemi vadgazdálkodási bázis kutatói kapacitásainak megerősítése, a digitális alapú művészeti oktatás bővítése, a nemzetközi hírű Pannon Lovasakadémia rekonstrukciója és az informatikai infrastruktúra fejlesztése.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programja (TIOP) keretében pályázaton elnyert támogatásból 2010 végére 8 ezer négyzetméternyi épületet újítanak fel vagy építenek meg, 7 ezer felhasználó részére alakítanak ki új informatikai struktúrát, 770 millió forintért telepítenek új laboratóriumi technológiát, valamint számos tantermet szerelnek fel informatikai és infokommunikációs eszközökkel.

A rektor és az egyetem gazdasági főigazgatója, Győrfi István is hangsúlyozta, hogy nincs alapja az egyetem gazdasági helyzetének megingásáról és a program akadozásáról szóló negatív híradásoknak. A szükséges önerő rendelkezésre áll, se pénzügyi, se gazdasági akadálya nincs a projekt határidőre történő végrehajtásának.

A gazdasági igazgató kitért arra is, hogy a projekt átesett a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség ellenőrzésén, amelynek során kifejezetten jónak ítélték annak haladását. Hozzátette, hogy tapasztalataik szerint a közbeszerzési rendszer "iszonyatosan bonyolult" és időnként rengeteg az adminisztrációs teher, ezeket célszerű lenne csökkenteni.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.