BME-s diák volt az utolsó szavazó

Ostoróczki Szabolcs, a budapesti Műegyetemen tanuló egri diák 719-es sorszámmal az országban utolsóként adta le a voksát a főváros XI. kerületének 19-es számú választókörében.

  • Eduline
A diák azt mondta, bár ismerte a választási eredményeket, úgy döntött, kivárja sorát, és él választói jogával. Főként egyébként egyetemista fiatalok várakoztak hosszú órákon át a szavazókörnek kialakított általános iskola épületében, akik miután szavaztak, távozóban azt mondták: azért várták ki a sorukat, hogy "megfricskázzák" a törvényhozókat, és megmutassák Európának, "okoskodással hogy lehet elbarmolni egy választást, és megkeseríteni egy választópolgár életét".

Egy Szabolcs megyei lány, aki a budapesti Corvinus Egyetemen tanul, azt mondta, azért állt a hat órán át sorba, mert úgy érzi, minden szavazat fontos, és amikor megtudták a választási eredményeket, "már dacból is maradt".

mti
Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.