Újságírás-informatika szakot indít a Columbia Egyetem

Újságírás-informatika szakot indít mesterfokozaton az Egyesült Államok egyik vezető felsőoktatási intézménye, a New York-i Columbia Egyetem annak jeleként, hogy az internet lassan teljesen átformálja az amerikai médiát.

  • Eduline
Ez a párosítás a digitális média műszaki vonatkozásaiban és a hírgyártásban egyaránt jártas szakemberek új nemzedékét fogja felkészíteni a mesterség új kihívásaira egy gyorsan változó médiakörnyezetben. A végzett diplomások az általuk létrehozott új alkalmazásokkal és online eszközökkel hozzájárulhatnak az újságírás fogalmának átértelmezéséhez is - emelte ki közleményében a Columbia.

Az új szakra a tervek szerint ősztől fogadnak jelentkezőket, akik öt szemeszteren át folytatják majd tanulmányaikat: három félévet járnak a műszaki tudományi karra és két félévet az újságírói karra.

"Alighanem ez az újságírás aranykora: egyre több ember egyre több hírforráshoz jut hozzá, mint a történelemben bármikor" - mondta Bill Grueskin, az újságírói kar dékánja, aki úgy véli, hogy a legtöbb szerkesztőség ugyanakkor még nem sajátította el teljesen a digitális forradalom újdonságait. "A program célja, hogy olyan diplomásokat bocsássunk ki, akik a legmagasabb szinten művelik az újságírást és műszaki ismereteik az adatbányászattól a számítógépes képalkotásig terjednek" - hangoztatta.

"Az új technológia alaposan megváltoztatja a hírek létrehozását, ismertetését és terjesztését" - tette hozzá Shree Najar számítástechnika-professzor. Az induló szak "az újságírók új nemzedékét vértezi fel olyan műszaki tudással, amely ahhoz szükséges, hogy új és izgalmas digitális technológiákat hozzanak létre, ezek pedig újra definiálhatják a mai értelemben vett újságírást" - hangsúlyozta. A Columbia tudomása szerint ebben a tárgykörben ez lesz az első igazán integrált egyetemi program, amelyet még New York állam oktatási minisztériumának is jóvá kell hagynia.

mti

 

 

Hozzászólások

A hittanoktatásról és a csökkenő diáklétszámról is egyeztetett Lannert Judit az egyházi iskolafenntartókkal

Rubovszky Rita szervezésében találkozott Lannert Judit az egyházi iskolafenntartók vezető képviselőivel. Az egyeztetésen a pedagógusértékeléstől és a szakképzés jövőjétől kezdve a gyermekvédelem kérdésein át a helyi oktatási kihívásokig számos téma napirendre került. Szó esett azokról a sajtóban megjelent félreértelmezésekről is, amelyek Lannert Judit korábbi nyilatkozatai nyomán az egyházi fenntartású iskolák, illetve a hat- és nyolcosztályos képzések jövőjével kapcsolatban láttak napvilágot.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.