A turizmusban dolgozó szakmai szervezetek szerint a bolognai rendszer bevezetése óta gond van a végzett diplomások gyakorlati ismeretei terén, egyebek mellett ezért is tartja szükségesnek Niklai Ákos, a Magyar Szállodaszövetség ügyvezető elnökségének oktatási témagazdája az április 19-én megrendezésre kerülő konferenciát, amelyen a bolognai folyamatot értékelik a turisztikai felsőoktatásban.
Niklai Ákos szerint a bolognai folyamatban sajnálatosan elsikkadt az eredetileg két féléves gyakorlati foglalkoztatás. Ma Magyarországon 13 helyen képeznek felsőfokon turisztikai szakembereket, de van olyan intézmény, ahol a megkövetelt szakmai gyakorlat csak 15 hét. Reménytelen ennyi idő alatt a hallgatókat az "életre nevelni" - vélekedett.
A szövetség szerint fontos lenne, már a felvételi követelményeket is kellően szigorítani, hogy például csak az a hallgató kaphasson felsőfokú turisztikai diplomát, aki két idegen nyelvvizsgát tett. Nem kerülhető meg a specializáció sem: nem fér meg egyenlő súllyal a turizmus és a vendéglátás mert sajnálatos módon a vendéglátást élethivatásnak választó fiatalok a felvételi rendszer szigorú kritériumai miatt elvéreznek.Erdei János, a Magyar Szállodaszövetség elnöke biztos abban, hogy a szövetség tagszállodái a legnagyobb készséggel fogadnák be az említett második féléves szakmai gyakorlatot, akár még a marketing munkában is felhasználható „A Magyar Turizmus felsőoktatásának hivatalos képzőhelye” emblémát alkalmazva. Niklai Ákos szerint a kormányzat - a költségvetés egyensúlyi helyzetének megőrzése érdekében –, a szállodai áfakulcs kedvezményezése mellett, rákényszerült olyan intézkedésekre is, amelyeket a Magyar Szállodaszövetség friss állásfoglalásában újragondolásra javasol.A turisztikai szakma által támogatott javaslatok szükségességét Bajnai Gordon miniszterelnök a február 1-én megtartott turizmus szezonnyitó értekezleten beszédében is érintette. Emellett azonban rendkívül fontos tényezőnek tartotta, hogy a magyar turizmusban a minőségi fejlődés domináljon; csak ezzel maradhat versenyképes az unióban és a minőség javulásához éppen az emberi tényezőket emeli ki első helyen.mtiMiközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
