2,4 milliárdos fejlesztést adtak át a Kecskeméti Főiskolán

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2,44 milliárd forint támogatásával a Kecskeméti Főiskolán folyó fejlesztés egyik elemét, egy korszerű hegesztő műhelyt adott át kedden Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter.

  • Eduline

Kecskemét jó úton halad, hogy Magyarország egyik autóipari központjává váljon - mondta a miniszter a főiskola gépipari és automatizálási karán felújított oktatóegység átadásán. Az ÚMFT keretében eddig Bács-Kiskun megyébe 96 milliárd forint összegű fejlesztési forrás érkezett, melyből Kecskemét 23 milliárd forinttal részesült - fűzte hozzá Varga István. Az 52 millió forintos beruházással elkészült hegesztő tanteremben egyszerre tíz, mikroprocesszor vezérlésű hegesztőgépén a legmodernebb gép- és járműipar hegesztési eljárásokat sajátíthatják el a hallgatók.

A főiskolai hallgatók képzése mellett a tervek szerint a műhelyben felsőfokú szakképzésre, vállalati, és OKJ-s hegesztő tanfolyamok indítására is lehetőség nyílik. Danyi József, a Kecskeméti Főiskola rektora a 2009-ben kezdődött és 2011-ig tartó projektről elmondta: a közel 2,6 milliárd forint összértékű fejlesztési program többek között építési beruházásokat, labor- és szakterem felújításokat, valamint teljes körű informatikai fejlesztést tartalmaz. A fejlesztési projektsorozat lehetővé teszi az intézmény számára a legmodernebb infrastrukturális és technológiai beruházásokat, amelyek révén nemcsak a régió, de az ország egyik legerősebb tudásbázisává válhat a Kecskeméti Főiskola - tette hozzá a főiskola rektora.

A projektsorozat 2010 nyarán kezdődő, legnagyobb értékű - mintegy egymilliárdos - eleme az egykori homokbányai szovjet laktanya egyik kaszárnyájának kutatóközponttá alakítása.

mti

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.