Elégedetlen az EU az európai felsőoktatási intézményeknek a világ egyetemeit tartalmazó rangsorokban elfoglalt helyével, ezért saját értékelés készítésébe fogott. A HVG a listákat vetette össze.
A Sorbonne nevet nem ismeri a világ egyetemeit értékelő két nagy rangsor, sem az 500 legjobb egyetemet sorrendbe szedő sanghaji, sem a The Times Higher Education (THE) angol hetilap 200 intézményt tartalmazó indexe. Már önmagában ezt is szimbolikusnak tartották és nehezen fogadták a franciák – pedig Párizsban három jó hírű egyetem is használja a Sorbonne nevet –, azt pedig igencsak a szívükre vették, hogy mindkét nagy rangsorban mindössze a futottak még kategóriába kerültek felsőoktatási intézményeik.
A sanghaji Jiao Tong Egyetem és a THE szinte egy időben, 2003-ban illetve 2004-ben kezdte publikálni a világ egyetemeiről összeállított rangsorát. Ezekben az amerikai egyetemek taroltak, Európából legfeljebb néhány brit intézmény tudott velük lépést tartani. A franciák szerint ez az egyoldalú kép csak a rangsorkészítők hibája lehet, ezért úgy döntöttek, Paris Universitas néven létrehoznak egy olyan intézményt, amely reményeik szerint kutatási és oktatási teljesítménye alapján is a világ első egyetemei közé kerülhet. Párizs emellett 2008 második felében, a francia EU-elnökség alatt rávette a tagállamokat, hogy készítsenek új, közös, összesített rangsort a világ egyetemeiről. Kezdeményezését sikerült is elfogadtatnia, így az EU 1,1 millió euróért megbízott egy német, holland, belga és francia egyetemekből és cégekből álló konzorciumot, hogy dolgozzák ki az új rangsor módszertanát.A cikk teljes szövege a friss HVG-ben olvasható.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
