Elégedetlen az EU az európai felsőoktatási intézményeknek a világ egyetemeit tartalmazó rangsorokban elfoglalt helyével, ezért saját értékelés készítésébe fogott. A HVG a listákat vetette össze.
A Sorbonne nevet nem ismeri a világ egyetemeit értékelő két nagy rangsor, sem az 500 legjobb egyetemet sorrendbe szedő sanghaji, sem a The Times Higher Education (THE) angol hetilap 200 intézményt tartalmazó indexe. Már önmagában ezt is szimbolikusnak tartották és nehezen fogadták a franciák – pedig Párizsban három jó hírű egyetem is használja a Sorbonne nevet –, azt pedig igencsak a szívükre vették, hogy mindkét nagy rangsorban mindössze a futottak még kategóriába kerültek felsőoktatási intézményeik.
A sanghaji Jiao Tong Egyetem és a THE szinte egy időben, 2003-ban illetve 2004-ben kezdte publikálni a világ egyetemeiről összeállított rangsorát. Ezekben az amerikai egyetemek taroltak, Európából legfeljebb néhány brit intézmény tudott velük lépést tartani. A franciák szerint ez az egyoldalú kép csak a rangsorkészítők hibája lehet, ezért úgy döntöttek, Paris Universitas néven létrehoznak egy olyan intézményt, amely reményeik szerint kutatási és oktatási teljesítménye alapján is a világ első egyetemei közé kerülhet. Párizs emellett 2008 második felében, a francia EU-elnökség alatt rávette a tagállamokat, hogy készítsenek új, közös, összesített rangsort a világ egyetemeiről. Kezdeményezését sikerült is elfogadtatnia, így az EU 1,1 millió euróért megbízott egy német, holland, belga és francia egyetemekből és cégekből álló konzorciumot, hogy dolgozzák ki az új rangsor módszertanát.A cikk teljes szövege a friss HVG-ben olvasható.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
