Elégedetlen az EU az európai felsőoktatási intézményeknek a világ egyetemeit tartalmazó rangsorokban elfoglalt helyével, ezért saját értékelés készítésébe fogott. A HVG a listákat vetette össze.
A Sorbonne nevet nem ismeri a világ egyetemeit értékelő két nagy rangsor, sem az 500 legjobb egyetemet sorrendbe szedő sanghaji, sem a The Times Higher Education (THE) angol hetilap 200 intézményt tartalmazó indexe. Már önmagában ezt is szimbolikusnak tartották és nehezen fogadták a franciák – pedig Párizsban három jó hírű egyetem is használja a Sorbonne nevet –, azt pedig igencsak a szívükre vették, hogy mindkét nagy rangsorban mindössze a futottak még kategóriába kerültek felsőoktatási intézményeik.
A sanghaji Jiao Tong Egyetem és a THE szinte egy időben, 2003-ban illetve 2004-ben kezdte publikálni a világ egyetemeiről összeállított rangsorát. Ezekben az amerikai egyetemek taroltak, Európából legfeljebb néhány brit intézmény tudott velük lépést tartani. A franciák szerint ez az egyoldalú kép csak a rangsorkészítők hibája lehet, ezért úgy döntöttek, Paris Universitas néven létrehoznak egy olyan intézményt, amely reményeik szerint kutatási és oktatási teljesítménye alapján is a világ első egyetemei közé kerülhet. Párizs emellett 2008 második felében, a francia EU-elnökség alatt rávette a tagállamokat, hogy készítsenek új, közös, összesített rangsort a világ egyetemeiről. Kezdeményezését sikerült is elfogadtatnia, így az EU 1,1 millió euróért megbízott egy német, holland, belga és francia egyetemekből és cégekből álló konzorciumot, hogy dolgozzák ki az új rangsor módszertanát.A cikk teljes szövege a friss HVG-ben olvasható.
Bár sok iskolából pozitív élményekkel távoztak a felvételizők, akadtak olyan intézmények is, ahol életunit vizsgáztatók és sértődött vezetők várták a diákokat. Többeket pedig arról faggattak, hogy hányadik helyen jelölték meg az adott iskolát a jelentkezési sorrendben. Megkérdeztük a szülőket, mik az eddigi tapasztalataik a középiskolai szóbeli felvételikről.
Mutatjuk, milyen költeményeket érdemes átnéznetek a következő hetekben. A magyar írásbelin előfordulhat, hogy egy vers kezdősorát kell felismerni, egy idézet hiányzó részét kell kiegészíteni, vagy meg kell nevezni a szerzőt és a művet.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
A makói Bartók Béla zeneiskola épületét korábban életveszélyesnek minősítették, ezért költöztették ki onnan a zeneiskolát – később azonban mégis óvodások használták átmenetileg a termeket. A döntés ellen tiltakozó szülők először az önkormányzathoz fordultak, majd bírósághoz vitték az ügyet.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
A pedagógus és aktivista a magyar oktatási rendszer problémáiról, valamint a kormány hozzáállásáról beszélt a WMN Magazin műsorában. Ennek ellenére Balatoni Katalin úgy értelmezte a megszólalást, mintha Törley Katalin a pedagógusokat minősítette volna, noha kritikája az oktatási rendszer működésére irányult.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
