NVT: veszélyben négy felsőokatási intézmény?

Négy felsőoktatási intézmény küzd jelentős anyagi nehézségekkel - derül ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) az egyetemek, főiskolák beszámolóiból készített elemzésből. A Magyar Nemzet december 18-ai lapszámában olvasható: veszélyben van az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem, melyek a hozzájuk tartozó vagyon értékénél nagyobb PPP-beruházásokat indítottak el.

  • Edupress
További négy intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola esetében a PPP-beruházások összege az állami ingatlanvagyon értékének 50 százalékát haladja meg.

Kedvezőbb helyzetben vannak azok az intézmények, melyek fejlesztési programjaikat uniós forrásokból fedezik - mondta el Nagy János professzor, az NVT elnöke. Hozzátette, az elavult eszközök jelentik a legnagyobb problémát a felsőoktatásban: azok elhasználtsága áltagosan 75 százalékos, miközben a használatban lévő gépek csaknem fele papíron nulla forintot ér - írja a Magyar Nemzet.

Az egyetemek, főiskolák bruttó 513 milliárd forintos vagyonának több mint 70 százaléka hét egyetem birtokában van - tájékoztatott Nagy János. Csupán öt egyetem (az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendelkezik ötvenmilliárd forintot meghaladó eszközállománnyal. Az egy hallgatóra jutó ingatlan területe 13,4 négyzetméter, melynek értéke 1,409 millió forintos összegnek felel meg. Az említett terület kétszeresét biztosítja azonban egy hallgató számára a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, másfélszerest pedig a debreceni, a kaposvári intézmény és a Zeneművészeti.

Januárban kötik meg 13 intézménnyel a vagyongazdálkodási szerződést, melyet a többi, 14 állami intézménnyel már aláírt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Így jövőre már minden intézmény maga gazdálkodhat saját vagyonával: a vagyonkezelő külön engedélye nélkül értékesíthetik, vagy adhatják bérbe az egyetemek, főiskolák a rendelkezésre álló ingatlanokat. A bejelentési kötelezettség azonban megmarad, illetve kitétel, hogy az ingatlanból szerzett vagyont nem költhetik működési költségeik, például rezsi finanszírozására az intézmények. Kizárólag fejlesztéseket, beruházásokat finanszírozhatnak a vagyongazdálkodásból nyert összegekből az intézmények, ha azonban ez nem valósul meg, az értékesítésből befolyt vagyont az államkasszába kell befizetniük az egyetemeknek, főiskoláknak. Nagy János elmondta: ez utóbbi feltétel az állami vagyon elherdálását akadályozza meg.

edupress
Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.