NVT: veszélyben négy felsőokatási intézmény?

Négy felsőoktatási intézmény küzd jelentős anyagi nehézségekkel - derül ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) az egyetemek, főiskolák beszámolóiból készített elemzésből. A Magyar Nemzet december 18-ai lapszámában olvasható: veszélyben van az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem, melyek a hozzájuk tartozó vagyon értékénél nagyobb PPP-beruházásokat indítottak el.

  • Edupress
További négy intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola esetében a PPP-beruházások összege az állami ingatlanvagyon értékének 50 százalékát haladja meg.

Kedvezőbb helyzetben vannak azok az intézmények, melyek fejlesztési programjaikat uniós forrásokból fedezik - mondta el Nagy János professzor, az NVT elnöke. Hozzátette, az elavult eszközök jelentik a legnagyobb problémát a felsőoktatásban: azok elhasználtsága áltagosan 75 százalékos, miközben a használatban lévő gépek csaknem fele papíron nulla forintot ér - írja a Magyar Nemzet.

Az egyetemek, főiskolák bruttó 513 milliárd forintos vagyonának több mint 70 százaléka hét egyetem birtokában van - tájékoztatott Nagy János. Csupán öt egyetem (az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendelkezik ötvenmilliárd forintot meghaladó eszközállománnyal. Az egy hallgatóra jutó ingatlan területe 13,4 négyzetméter, melynek értéke 1,409 millió forintos összegnek felel meg. Az említett terület kétszeresét biztosítja azonban egy hallgató számára a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, másfélszerest pedig a debreceni, a kaposvári intézmény és a Zeneművészeti.

Januárban kötik meg 13 intézménnyel a vagyongazdálkodási szerződést, melyet a többi, 14 állami intézménnyel már aláírt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Így jövőre már minden intézmény maga gazdálkodhat saját vagyonával: a vagyonkezelő külön engedélye nélkül értékesíthetik, vagy adhatják bérbe az egyetemek, főiskolák a rendelkezésre álló ingatlanokat. A bejelentési kötelezettség azonban megmarad, illetve kitétel, hogy az ingatlanból szerzett vagyont nem költhetik működési költségeik, például rezsi finanszírozására az intézmények. Kizárólag fejlesztéseket, beruházásokat finanszírozhatnak a vagyongazdálkodásból nyert összegekből az intézmények, ha azonban ez nem valósul meg, az értékesítésből befolyt vagyont az államkasszába kell befizetniük az egyetemeknek, főiskoláknak. Nagy János elmondta: ez utóbbi feltétel az állami vagyon elherdálását akadályozza meg.

edupress
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.