NVT: veszélyben négy felsőokatási intézmény?

Négy felsőoktatási intézmény küzd jelentős anyagi nehézségekkel - derül ki a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács (NVT) az egyetemek, főiskolák beszámolóiból készített elemzésből. A Magyar Nemzet december 18-ai lapszámában olvasható: veszélyben van az Eötvös József Főiskola, a Dunaújvárosi Főiskola, a Szolnoki Főiskola és a Nyugat-magyarországi Egyetem, melyek a hozzájuk tartozó vagyon értékénél nagyobb PPP-beruházásokat indítottak el.

  • Edupress

További négy intézmény: a Budapesti Corvinus Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyíregyházi Főiskola és az Eszterházy Károly Főiskola esetében a PPP-beruházások összege az állami ingatlanvagyon értékének 50 százalékát haladja meg.

Kedvezőbb helyzetben vannak azok az intézmények, melyek fejlesztési programjaikat uniós forrásokból fedezik - mondta el Nagy János professzor, az NVT elnöke. Hozzátette, az elavult eszközök jelentik a legnagyobb problémát a felsőoktatásban: azok elhasználtsága áltagosan 75 százalékos, miközben a használatban lévő gépek csaknem fele papíron nulla forintot ér - írja a Magyar Nemzet.

Az egyetemek, főiskolák bruttó 513 milliárd forintos vagyonának több mint 70 százaléka hét egyetem birtokában van - tájékoztatott Nagy János. Csupán öt egyetem (az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem) rendelkezik ötvenmilliárd forintot meghaladó eszközállománnyal. Az egy hallgatóra jutó ingatlan területe 13,4 négyzetméter, melynek értéke 1,409 millió forintos összegnek felel meg. Az említett terület kétszeresét biztosítja azonban egy hallgató számára a Semmelweis Egyetem, a Színház- és Filmművészeti Egyetem, másfélszerest pedig a debreceni, a kaposvári intézmény és a Zeneművészeti.

Januárban kötik meg 13 intézménnyel a vagyongazdálkodási szerződést, melyet a többi, 14 állami intézménnyel már aláírt a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Így jövőre már minden intézmény maga gazdálkodhat saját vagyonával: a vagyonkezelő külön engedélye nélkül értékesíthetik, vagy adhatják bérbe az egyetemek, főiskolák a rendelkezésre álló ingatlanokat. A bejelentési kötelezettség azonban megmarad, illetve kitétel, hogy az ingatlanból szerzett vagyont nem költhetik működési költségeik, például rezsi finanszírozására az intézmények. Kizárólag fejlesztéseket, beruházásokat finanszírozhatnak a vagyongazdálkodásból nyert összegekből az intézmények, ha azonban ez nem valósul meg, az értékesítésből befolyt vagyont az államkasszába kell befizetniük az egyetemeknek, főiskoláknak. Nagy János elmondta: ez utóbbi feltétel az állami vagyon elherdálását akadályozza meg.

edupress

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.