Taktikák vizsgaidőszakra: a halogató, a beosztó és a szerencsés

Sokan hajlamosak kiengedni a szorgalmi időszak végére, pedig a neheze csak ezután jön: magolás és vizsgák körülbelül negyven napig, december közepétől, január végéig. Van, aki minden részletre kiterjedő pontos tervet készít, és van, aki ad hoc jelleggel veszi fel a vizsgákat. Ha rosszul osztjuk be az időnket, az kudarcokhoz és stresszhez vezethet, ami még inkább lerontja teljesítményünket. Elkerülhető-e pontos beosztással a biflázás a karácsonyfa alatt?

  • Eduline

„Három lehetőség áll előttem” - mondja a harmadéves műegyetemista Gábor. „Egyszerűen elosztom a kilenc vizsgámat egyenletesen a negyven napra, vagy beosztom a vizsgákat a vizsgaidőszak elejére, ami körülbelül huszonhat napot jelent. Ennek az az előnye, hogy maradna idő a pótlásokra is. Végül bezsúfolhatom mind a kilencet a vizsgaidőszak végére, ami körülbelül tizenkilenc nap. Ebben az esetben maradna nyugalmas huszonhárom napom készülni rájuk, de a hátrány itt az, hogy már nem nagyon lenne idő az utóvizsgákra. Valószínűleg mégis ez utóbbit fogom választani” – hallhatjuk a tépelődést.

December közepétől sok hallgató spekulál ilyen és ehhez hasonló dilemmákon. Kérdés, hogy ér-e valamit a pontos stratégia kidolgozása?

Húzd ki a jokert!

Általában három vizsgaidőpontot szokás megadni, kettőt a normál időpontokra egyet pedig az UV-ra. Nagyobb szakoknál  (és vizsgáknál) az első - legrosszabb esetben a második - vizsga van létszámkorláthoz kötve. A vizsgákra a legtöbb helyen maximum két nappal előbb lehet jelentkezni. Persze ez az adott tanártól is függ, de valamennyit lehet játszani az időpontokkal. December végén és január elején van a vizsgák tömkelege.

„Találkoztam már olyannal is, hogy valaki egy nappal a vizsga előtt kezdett el érdeklődni a jegyzetekről, tette mindezt a legnagyobb lelki nyugalommal. A vizsgán akkora mázlija volt, hogy kihúzta az ennél a tanárnál szokásos „jokert” vagyis beszélhetett arról a tételről, amelyikről akart és a végén négyessel távozott. Ennyit a helyes időbeosztásról” – sztorizik a történelem szakos Marci, aki már túl van egy vizsgán. 

Vannak, akik már szeptembertől rendszeresen tanulnak, hamar letudják a letudandót és olyanok is, akik inkább szétszórják az időpontokat. Sokan, pedig újra és újra elhalasztják a vizsgákat. Ám, aki mindig tologatja az időpontokat, egyre inkább megnehezíti a saját dolgát.

Minél több alkalmon vagyunk túl, annál nagyobb lesz a vizsgarutinunk, annál könnyebben vizsgázunk. Nincsen abban semmi különös, ha az ember ismétel, vannak tárgyak, amiket csak sokszori nekifutás után tudunk teljesíteni. Ez is része a diákéletnek – mondják tanulásmódszertani szakemberek.

A kreditrendszer nagy előnye, hogy a halasztott vizsgák miatt nem veszítünk teljes féléveket, nem kell újrakezdeni a képzést. Persze, mivel a tanegységek egymásra épülnek, megnehezíti az előrehaladásunkat az, ha az alaptárgyakból nem tudunk jegyet szerezni. Ilyenkor ki kell sakkoznunk, milyen tárgyakat tanulhatunk a következő félévekben, amíg az előfeltételt újra megpróbáljuk.

Tömegszak és „szerencsesör"

A negyedéves közgázos Fanni az egyenletes vizsgaelosztásra esküszik. „Persze ez függ a vizsgák számától is, de így nincs az a nagy hajtás, rövid idő alatt. Ha bezsúfolom a vizsgáimat, mondjuk december végére karácsonyig, biztos, hogy menetközben elfáradok, becsúszik egy rossz jegy és borul a menetrend. Valahogy én is és sokan körülöttem, mindig beleesünk ugyanazokba a hibákba az időbeosztással, tanulással kapcsolatban” – mondja a közgázos lány, akinek ebben a félévben „csak” hat vizsgája van.

Más és más lehet slágeridőpont egy nagy szakon és megint más egy kisebben, ahol kevés az ember, a tanár sokkal jobban ismeri a hallgatókat, személyesebb a vizsga, mint egy tömegszakon. Persze sok ilyen képzésen egyáltalán nincs választási lehetősége a diáknak, mivel fix időpontok vannak. Egy japán szakos hallgató elmondása szerint, az öt vizsgáját még decemberben 14-e és 24-e között letudja. Persze valamivel könnyebb dolga is van: nagyjából fele-fele arányban oszlott el a leadandó írásbeli és a szóbeli vizsga.  A bölcsészek szerint, az általánosan kötelező vizsgákra szokott nagy lenni a tülekedés, mivel ezek több szakon is kötelezőek a BTK-n.

Mindenképpen érdemes menetrendet készíteni, és reálisan beosztani a tennivalókat. A vizsgaidőszak elejére tervezzünk inkább több mindent, hiszen a végére szellemileg-lelkileg elfáradhat az ember. Halasztásokra, becsúszott rossz jegyekre is kell időt tartogatni. Ha rosszul osztjuk be az időnket, ez ahhoz is vezethet, hogy a folyamatos „elcsúszások” miatt elkezdhetünk kapkodni és szorongani, ami leronthatja a teljesítményünket. A helyes időbeosztás, napirend tervezés és a jó tanulási stratégiák segíthetnek.

„Nincs jó vagy rossz vizsgabeosztás. Mindenki a saját egyéniségéhez, tempójához igazítja a vizsgákat, és persze van, aki csak sodródik. Ahhoz, hogy ne boruljon a beosztás és minden haladjon terv szerint, nekem egy jó receptem van: a vizsga előtti szerencsesör” – tette le az asztalra tippjét a jogász Ákos.

Bár mindenki más és más stratégiában hisz a vizsgabeosztást illetően, egy valamiben mégis egyetértettek forrásaink: mindegy hogy, hogyan osztja be az ember a vizsgáit, ha a diák leül a tanárral szemben, a legfontosabb az önbizalom. 

Schäffer Dániel

Eduline

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.