A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.
„Olyan szak mellett érdemes felvenni a diákhitelt, amivel el lehet helyezkedni: mérnök, fizikus, informatikus, orvos. Bölcsész, szociológus vagy tanári diplomával persze hogy nem keresel semmit” – írja egy hozzászóló az egyik diákhitellel foglalkozó fórumon. Nem véletlenül. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy előnyös-e a diákhitel felvétele, segít-e a hallgatókon, és ha igen, kiken, milyen áron.
Abban sokan egyetértenek, hogy aki másból nem tudja fedezni egyetemi tanulmányainak, lakhatásának költségeit, rákényszerül a kölcsönre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hitel nem az egyetlen módja a pénzhez jutásnak. Míg nem kínálták fel a csábító hitel lehetőségét, a diákok egy része óralátogatás mellett, vagy éppen után dolgozott, hogy fedezni tudja kiadásait. (Mellesleg ez remek alkalom a szakmai gyakorlat megszerzésére vagy arra, hogy a pályakezdők még tanulmányaik befejezése előtt el tudjanak helyezkedni.) A „szegény, máshogy nem tudna diplomát szerezni” érvet ezért meg kell torpedóznunk. Persze kivételek - és rászorulók - mindig vannak, mindenesetre tény, hogy aki pusztán azért veszi fel a diákhitelt, mert kényelmesebb életre vágyik, később csúnyán ráfaraghat. A visszafizetendő, kamatokkal terhelt összeg ugyanis többszöröse lehet az egykor folyósított kölcsönnek.A teljes cikket itt olvashatod el.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
