Tévhitek a diákhitelről: hogyan lehet nagyot bukni?

A főiskolások és egyetemisták tanulmányaik kezdetén óhatatlanul szembesülnek a kérdéssel: felvegyék vagy ne vegyék fel a diákhitelt. Mi vár a törlesztőkre? Ki és mikor kérheti a hitel visszafizetésének szüneteltetését, és milyen feltételekkel? Égető kérdések, amelyekre érdemes választ keresni, mielőtt bárki fejest ugrik az ismeretlenbe.

  • Eduline

„Olyan szak mellett érdemes felvenni a diákhitelt, amivel el lehet helyezkedni: mérnök, fizikus, informatikus, orvos. Bölcsész, szociológus vagy tanári diplomával persze hogy nem keresel semmit” – írja egy hozzászóló az egyik diákhitellel foglalkozó fórumon. Nem véletlenül. A mai napig megoszlanak a vélemények arról, hogy előnyös-e a diákhitel felvétele, segít-e a hallgatókon, és ha igen, kiken, milyen áron.

Abban sokan egyetértenek, hogy aki másból nem tudja fedezni egyetemi tanulmányainak, lakhatásának költségeit, rákényszerül a kölcsönre. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hitel nem az egyetlen módja a pénzhez jutásnak. Míg nem kínálták fel a csábító hitel lehetőségét, a diákok egy része óralátogatás mellett, vagy éppen után dolgozott, hogy fedezni tudja kiadásait. (Mellesleg ez remek alkalom a szakmai gyakorlat megszerzésére vagy arra, hogy a pályakezdők még tanulmányaik befejezése előtt el tudjanak helyezkedni.) A „szegény, máshogy nem tudna diplomát szerezni” érvet ezért meg kell torpedóznunk. Persze kivételek - és rászorulók - mindig vannak, mindenesetre tény, hogy aki pusztán azért veszi fel a diákhitelt, mert kényelmesebb életre vágyik, később csúnyán ráfaraghat. A visszafizetendő, kamatokkal terhelt összeg ugyanis többszöröse lehet az egykor folyósított kölcsönnek.

A teljes cikket itt olvashatod el.

 

Hozzászólások

Átláthatatlan, bürokratikus, nehezen érthető – lesújtó véleményt mondtak a hallgatók az egyetemi ösztöndíjrendszerről

A hallgatók szerint nehéz eligazodni az egyetemi ösztöndíjak és támogatások rendszerében: bonyolultak a szabályok, rövidek a határidők, sokszor pedig azt sem tudják, hol találják meg a szükséges információkat. Egy friss kutatás szerint egyetlen egyértelműen pozitív vélemény sem érkezett a hallgatói juttatásokkal kapcsolatos tájékoztatásról, illetve az is kiderül, hogy a diákok nagyobb állami szerepvállalást várnának el megélhetésük biztosításában.

Alapfeltételnek kellene lennie a pedagógus végzettségnek bizonyos oktatásirányítási pozíciókban a szakértő szerint

A pedagógia önálló szakma, ezért az oktatásirányításban is nagyobb szerepet kellene kapniuk a pedagógusoknak – ezt javasolja dr. Danyi Gyula oktatási szakértő. Szerinte a közoktatást érintő döntések csak akkor szolgálhatják valóban az iskolák és óvodák érdekeit, ha azok előkészítésében és meghozatalában olyan szakemberek is részt vesznek, akik saját tapasztalatból ismerik az intézmények mindennapi működését.