Egyetemistákat gyilkol az orosz maffia

Az orosz belügyminisztérium gazdaságbiztonsági osztálya sürgős felvilágosító kampányt kezdett a fővárosi egyetemeken, a legutóbbi időben ugyanis már hat fiatalembert gyilkoltak meg bűnözői szervezetek, miután előzőleg fantomcégek alapításával bízták meg őket, s e cégekben súlyos milliárdokat forgattak meg vagy utaltak át külföldre.

  • Eduline

Az egyik ilyen ifjú "vezérigazgató" nevére a Bauman egyetemen elhangzott első előadás szerint 36 cég volt bejegyezve és ezeken át a bűnözők alig néhány hónap alatt nem kevesebb, mint 16 milliárd rubel (100 milliárd forint) készpénzt vettek fel. Az egyetemistáknak, akiknek mindig jól jön egy kis mellékes jövedelem, a cégalapító papírok aláírásáért általában 5000 rubelt - mintegy 30 ezer forintot - fizetnek és részesedést ígérnek a forgalomból. Az utóbbi azonban rendszerint elmarad, és aki kap havi pár ezer rubelt minden cég után, még úgy érezheti, hogy jól járt.

Elsősorban vidékről érkezett fiatalokat keresnek, mert őket nehezebb megtalálni a nyomozóknak, s jó, ha az illető például bölcsész, mert akkor feltételezhető, hogy nem nagyon ért a számviteli trükkökhöz. Az Oroszországban egynaposnak vagy kérésznek nevezett cégek alapításával legális vállalatok foglalkoznak, ezek környékezik meg az egyetemistákat. Amikor aztán az adóhivatal, vagy a bank felfigyel a kérészcégekre, a diákokat felbérlő valódi alapítók nagyon gyorsan eltűnnek, s ez a jobbik eset, mivel nem ritkán maguk a diák-vezérigazgatók tűnnek el nyomtalanul. A legutóbbi időkben hat egyetemistát gyilkoltak meg ilyen okokból, s többeket csak az utolsó pillanatban sikerült megmenteni a rendőröknek. 

Ráadásul a gyanútlan egyetemisták részvételükkel maguk is bűncselekményt követnek el, és ha együttműködnek a rendőrséggel, a tényleges börtönbüntetést még elkerülhetik, de majdani karrierjüknek az ügy így is sokat árt.

mti

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István