Egyetemek toplistája: a száz legjobb

Az Oxfordi Egyetem a nemzetközi mezőnyben lejjebb csúszott, míg az ázsiai felsőoktatási intézmények feljövőben vannak: a Times Higher Education és a QS Top Universities rangsora a világ száz legjobb egyetemét sorakoztatja föl.

  • Eduline

Az angliai egyetemek presztízse megmaradt, noha az Oxfordi Egyetem (University of Oxford) 2008-hoz képest egy hellyel hátrébb szorult, az idei listán csak az 5. helyen áll - derül ki aTimes Higher Education és a QS Top Universities rangsorából. A százas listán 18 brit és 32 amerikai egyetem kapott helyet.

Ha nem is jelentősen, de emelkedett a mezőnyben az ázsiai egyetemek száma: a tavalyi 14-ről 16-ra. A legnívósabb a 22. helyen álló Tokiói Egyetem (University of Tokyo), ezt követi a 24. helyen rangsorolt Hongkongi Egyetem (University of Hongkong).

A cikk folytatását elolvashatod a hvg.hu-n.

A toplistát itt nézheted meg.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.