Az évtized informatikai fejlesztése lehet a hazai virtuális akadémia

Egy virtuális tudományos akadémia jöhet létre a hároméves HBONE+ informatikai programmal, ami az évtized egyik legnagyobb volumenű informatikai fejlesztése lehet Baja Ferenc infokommunikációért felelős kormánybiztos szerint.

  • Eduline

Ennek a 4,2 milliárd forintos fejlesztésnek a segítségével a magyarországi fiataloknak esélyük lesz, hogy "együttgondolkodjanak londoni, New York-i vagy japán kortársaikkal" – mondta. A miniszteri biztos kijelentette: a program segítségével a magyar kutatók, egyetemi oktatók és hallgatók "egyenrangúan, azonos színvonalú eszközökkel kapcsolódhatnak be az európai kutatási-oktatási programokba", mert az intézmények az új adathálózati infrastruktúra fejlesztésének köszönhetően a korábbiaknál nagyságrendekkel nagyobb számítógépes kapacitás felett rendelkeznek majd.

Manherz Károly, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára arról beszélt, hogy az úgynevezett szuper számítógépes rendszer ahhoz is jó, hogy Magyarország az egységes felsőoktatási rendszert kidolgozó bolognai folyamatba mind jobban bekapcsolódjon, mert az egyes egyetemek, főiskolák hallgatói a számítógépes rendszerek segítségével jobban tudnak kommunikálni egymással. Elmondása szerint a fejlesztés eredményeit már lehet hasznosítani a 2010-ben Budapesten és Bécsben rendezendő ünnepi konferencia előkészületeiben is, amely a bolognai folyamat 10 éves jubileumát ünnepli majd. A magyarországi 380 ezer hallgató a program segítségével rácsatlakozhat arra a gyors adatátviteli rendszerhez, amelyet a HBONE+ biztosít - tette hozzá.

Mohácsi János, a NIIFI igazgatója, a HBONE+ program projektvezetője a sajtótájékoztatón elmondta: az európai kutatási hálózattal kompatibilis számítógépes rendszerfejlesztést hajtanak végre, melynek során például a routerfejlesztéssel az eddigieknél sokkal nagyobb sebességű adatátvitel válik lehetővé. A programmal többek között egy 30 helyszínnel összekötött videokonferencia-rendszert is kiépítenek. A kutatási és oktatási együttműködési rendszerhez terveik szerint 700 elérési pont csatlakozik majd, mintegy 500 intézmény keretein belül. A programban résztvevők az extrém nagy sávszélességet igénylő kutatási rendszerhez is csatlakozni tudnak - közölte.

MTI

 
Hozzászólások

Rekordjelentkezés, káoszos pontszámítás, brutális ponthatárok: ilyen volt a 2026-os felvételi

Soha ennyien nem próbáltak még bekerülni a magyar felsőoktatásba, mint idén: közel 140 ezren adták be jelentkezésüket a 2026-os felvételin. Miközben több területen nőtt az állami férőhelyek száma és rekordmagas érdeklődés érkezett egyes szakokra, a felvételizőknek idén sem volt könnyű dolguk: a pontszámítás szabályai sokakat megzavartak, többen pedig arra panaszkodtak, hogy a rendszerben később kevesebb pont jelent meg, mint korábban. Közben az ELTE, a Corvinus, a BME és a Pázmány népszerű képzésein idén is kiugróan magas ponthatárok születtek.

Teljesen vegyes a kép: így változtak a ponthatárok az óvodapedagógus-képzéseken

Van, ahol több tíz ponttal magasabb ponthatárral lehetett csak bekerülni, máshol viszont könnyebb volt bejutni, mint egy évvel ezelőtt. Az idei felvételi eredmények alapján az óvodapedagógus-képzéseken nagyon eltérően alakultak a ponthatárok: miközben az ELTE továbbra is vezeti a mezőnyt, több egyetemen jelentős emelkedés vagy éppen visszaesés látható a tavalyi adatokhoz képest.

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.