Hétmilliárdos beruházás Pécsen: épül a Science Building

Még le sem rakták a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 7 milliárd forintos beruházás keretben épülő természettudományi- és műszaki kutatóközpontja, a Science Building alapkövét, de az intézmény kutatói már szerdán megkezdik a közös munkát egy projektindító tudományos szimpózium keretében.

  • Eduline

Győrffy Zoltán, a PTE szóvivője kedden az MTI-nek elmondta: az innovatív kutatói csapatot alkotó mintegy hatvan szakember az egyetem általános orvostudományi karának tanácstermében tanácskozik, hogy a későbbiekben a környezeti károsodások bio-, környezet- és informatikatudományi vizsgálatával, ezek eredményeként megvalósuló innovációkkal eredményesen szolgálja a Pólus stratégiában meghatározott és ahhoz kapcsolódó oktatási, gazdaságfejlesztési célkitűzéseket.

Hozzátette: az intézménybe felvételt nyert és a kutatómunkába bekapcsolódó tudósok megalapozzák a Science Building kutatási humán kapacitását, tevékenységét, összefogják az egyetem kutatói bázisát, reagálnak a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire. E kutatói csoportok integrációját segítő, szerdaihoz hasonló tudományos workshopokra augusztus 26-án és szeptember 1-jén is sor kerül.

A pécsi Science Building alapkövét szeptember 1-jén rakják le az egyetemi szívcentrummal szemközti területen, a kivitelezés és az épület berendezése 2011-ben fejeződik be. A kormány tavaly 6,5 milliárd forintot hagyott jóvá a beruházásra, amelynek révén az egyetem Európa meghatározó kutatóintézményét működtetheti majd. A projekt célja az alapkutatási potenciál fejlesztése a természet-, a műszaki és egészségtudományok területén, ez lehetővé teszi a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, európai színvonalú laboratóriumok létrehozását, továbbá hallgatók oktatását.

A 7700 négyzetméteres, biotudományi, környezettudományi és információtechnológiai központot magában foglaló kutatóintézményben 300-400 ember dolgozhat magas színvonalú infrastruktúrával, nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények között az innovációorientált, tudásalapú gazdaság fejlesztésén. Nemcsak a benne folyó munka, hanem maga a központ is érdekes lesz. Három kockaalakú épületből és egy kisebb, 300 főt befogadó előadóteremből áll majd, energiaigényét nagyrészt geotermikus- és napenergiából fedezik.

MTI

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.