Még le sem rakták a Pécsi Tudományegyetem (PTE) 7 milliárd forintos beruházás keretben épülő természettudományi- és műszaki kutatóközpontja, a Science Building alapkövét, de az intézmény kutatói már szerdán megkezdik a közös munkát egy projektindító tudományos szimpózium keretében.
Győrffy Zoltán, a PTE szóvivője kedden az MTI-nek elmondta: az innovatív kutatói csapatot alkotó mintegy hatvan szakember az egyetem általános orvostudományi karának tanácstermében tanácskozik, hogy a későbbiekben a környezeti károsodások bio-, környezet- és informatikatudományi vizsgálatával, ezek eredményeként megvalósuló innovációkkal eredményesen szolgálja a Pólus stratégiában meghatározott és ahhoz kapcsolódó oktatási, gazdaságfejlesztési célkitűzéseket.
Hozzátette: az intézménybe felvételt nyert és a kutatómunkába bekapcsolódó tudósok megalapozzák a Science Building kutatási humán kapacitását, tevékenységét, összefogják az egyetem kutatói bázisát, reagálnak a kutatási trendekre, a gazdaság igényeire. E kutatói csoportok integrációját segítő, szerdaihoz hasonló tudományos workshopokra augusztus 26-án és szeptember 1-jén is sor kerül.
A pécsi Science Building alapkövét szeptember 1-jén rakják le az egyetemi szívcentrummal szemközti területen, a kivitelezés és az épület berendezése 2011-ben fejeződik be. A kormány tavaly 6,5 milliárd forintot hagyott jóvá a beruházásra, amelynek révén az egyetem Európa meghatározó kutatóintézményét működtetheti majd. A projekt célja az alapkutatási potenciál fejlesztése a természet-, a műszaki és egészségtudományok területén, ez lehetővé teszi a nagy nemzetközi pályázatokon való részvételt, európai színvonalú laboratóriumok létrehozását, továbbá hallgatók oktatását.
A 7700 négyzetméteres, biotudományi, környezettudományi és információtechnológiai központot magában foglaló kutatóintézményben 300-400 ember dolgozhat magas színvonalú infrastruktúrával, nemzetközi viszonylatban is professzionális munkakörülmények között az innovációorientált, tudásalapú gazdaság fejlesztésén. Nemcsak a benne folyó munka, hanem maga a központ is érdekes lesz. Három kockaalakú épületből és egy kisebb, 300 főt befogadó előadóteremből áll majd, energiaigényét nagyrészt geotermikus- és napenergiából fedezik.
MTI
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
