Fischer Erik a Sun Magyarország műszaki igazgatója a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen végzett villamosmérnökként, és már gyermekként elhatározta, hogy az informatikában fog dolgozni. A szakmai sikerekhez véleménye szerint folyamatos tudásszomjra, a szakma iránti alázatra és kitartásra van szükség, de néha jól jönnek a világrengető ötletek is.
Milyen egy átlagos munkanapod? Milyen arányban vannak benne biztos, illetve változó pontok?
Nagyon változó, ami persze egyfelől igen jó, hiszen nem lehet azt mondani, hogy az ember belefásul a megszokott tevékenységekbe. Ugyanakkor embert próbáló, mert egyszerre sok területen kell száz százalékosan képben lenni, készen állni a megmérettetésre. Az én filozófiám az, hogy az ember akkor képes valamiről hitelesen beszélni, ha valóban a gyakorlatban is foglalkozik vele, ami alatt nem csak a dokumentáció olvasását, hanem valódi, napi munkavégzést értek. Ez rengeteg időt, kitartást, néha álmatlan éjszakákat és nagyon nehéz nappalokat, meg persze nem kevés alázatot követel Ha ez megvan és az ember nem fél tanulni és új dolgokat megismerni, akkor felemelő dolgokban lehet része. Éppen ezért én mind a mai napig részt veszek projektekben, mint megvalósító, vagy ahogy a baráti társágunkban szoktuk emlegetni: mint „serpa” vagy „subserpa”. Ezzel párhuzamosan igyekszem számos nemzetközi céges és cégen kívüli tevékenységben is részt venni, és a Sun Magyarország életét is a magam hozzáadott értékével javítani. Végezetül ott vannak a legfontosabbak, az ügyfelek, akik számítanak rám. Szóval rendkívül sok minden adódhat és éppen ezért nincs is tipikus napom vagy munkarendem.
Mi az akkor, ami miatt mégis „megéri” a nehéz helyzetek, embert próbáló feladatok mellett informatikus szakembernek lenni?
Talán nincs még egy olyan szakma, ahol ennyi újdonsággal és szinte kimeríthetetlen tanulási lehetőséggel lehetne találkozni. Minden nap van valami új jön, amit érdemes megtanulni és használni. Persze ezt szakmán kívüli dolgokkal is kell kompenzálni, hogy az egyensúly megmaradjon.
Szerinted milyen tulajdonságokkal kell hogy rendelkezzen egy jó szakember?
Aki az IT területén a lehetőségekhez képest műszakilag – és itt a hangsúly a műszakin van – nagyot szeretne alkotni, annak alapvetően három tulajdonsággal kell rendelkeznie: a folyamatos tanulás vágya és képessége , alázat a szakma iránt és végezetül kitartás. Persze az intelligencia is fontos, de azt mondjuk kis optimizmussal adottnak veszem.
Mit kínál a szakembereknek egy olyan munkahely, mint a Sun?
Egy munkahely a fenti három tulajdonság közül egyet tud támogatni, de azt maximálisan, és ez a tanulás lehetősége. A második óriási pozitívum pedig a csapat, ami mind Magyarországon, mind a nemzetközi Sun életében körülvesz. Mind a kettőről csak és kizárólagosan szuperlatívuszokban lehet beszélni. Ez mind emberileg, mind szakmailag igaz és fantasztikus érzés egy olyan csapat részének lenni, ahol minden áldott nap lehet a kollégáktól, sőt meg merem kockáztatni, hogy a barátoktól valamit újat tanulni.
Mikor döntötted el, hogy ezt a szakmát, ezt az iparágat választod?
Azt hiszem akkor, amikor édesapám egyik barátja megmutatta a cégénél vállalati feladatokra használt ZX Spectrum 48K-jukat. Ez valahogy negyedikes általános iskolás koromban lehetett. Megdöbbentett a lehetőségek tárháza és a szépsége. Szóval ott és akkor elvesztem és teljesen beleszerelmesedtem a számítógépekbe. Aztán szüleim vettek egy Commodore 64-et nekem és ezzel számomra el is dőlt a dolog, egyértelmű volt a választás.
Mitől lehet ez a szakma vonzó egy fiatalnak, aki pályaválasztás előtt áll? És ha már e mellett döntött, miként lehet sikeres?
Arról, hogy kinek mi lehet vonzó, nagyon nehéz ebben a világban véleményt alkotni. Engem mindig is a szakmai oldal motivált, így számomra ez volt a az alfa és az omega.
Az informatikai képzés és a szakma által kínált lehetőségeket az Informatikai Vállalkozások Szövetségének weboldala, a szuletettinformatikus.eu mutatja be részletesen.
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Nyílt levélben reagált Vidnyánszky Attila a Színház- és Filmművészeti Egyetem 2020-as modellváltásának hatodik évfordulóján tartott megemlékezésre. A Nemzeti Színház vezérigazgatója, az egyetemet fenntartó alapítvány korábbi elnöke Bocsánatkérés című levelében az elmúlt hat év eredményeit sorolta fel, és a korábbi egyetemi működést is bírálta.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál.
