Egyre keskenyebb a határvonal egyetemek és főiskolák között

Februárban három szakon is indul mesterképzés a BGF-en.

  • Eduline

Egyre kevésbé állja meg a helyét az egyetemek és főiskolák korábban megszokott, képzési idő alapján történő megkülönböztetése, hiszen a bolognai folyamatnak köszönhetően a felsőoktatási intézmények hat- vagy hét féléves alap-, és ezekre épülő kétéves mesterszakokat indítanak - hívta fel a figyelmet a Budapesti Gazdasági Főiskola az Educatio 2009 felsőoktatási szakkiállításon, ahol bemutatta újonnan akkreditált mesterképzéseit is.

A bolognai folyamat következtében kialakuló tendencia azt támasztja alá, hogy a főiskolákon is elérhetővé válik a doktori képzés kivételével a felsőoktatás valamennyi képzési szintje, mivel minden felsőoktatási intézmény számára adott a lehetőség mesterképzés indítására. A BGF például 2009-re összesen 486 államilag támogatott nappali és levelező tagozatos mesterképzés-helyet kapott.

Közgazdász-tanár, turizmus-menedzsment és marketing szakon indul mesterképzés 2009 februárjában a Budapesti Gazdasági Főiskolán, melyek közül a felvett hallgatók létszámát (104 fő) tekintve egyértelműen az utóbbi bizonyult a legnépszerűbbnek. Ezekkel együtt immár összesen három tudományterületen (gazdaságtudomány, társadalomtudomány, pedagógusképzés), hat akkreditált mesterképzést kínál az intézmény.

A képzési kínálat a tervek szerint szeptembertől válik teljessé, amikor a nemzetközi tanulmányok, a pénzügy, a számvitel és a turizmus-menedzsment mesterszakokon is megkezdődik az oktatás.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.