Egyre keskenyebb a határvonal egyetemek és főiskolák között

Februárban három szakon is indul mesterképzés a BGF-en.

  • Eduline

Egyre kevésbé állja meg a helyét az egyetemek és főiskolák korábban megszokott, képzési idő alapján történő megkülönböztetése, hiszen a bolognai folyamatnak köszönhetően a felsőoktatási intézmények hat- vagy hét féléves alap-, és ezekre épülő kétéves mesterszakokat indítanak - hívta fel a figyelmet a Budapesti Gazdasági Főiskola az Educatio 2009 felsőoktatási szakkiállításon, ahol bemutatta újonnan akkreditált mesterképzéseit is.

A bolognai folyamat következtében kialakuló tendencia azt támasztja alá, hogy a főiskolákon is elérhetővé válik a doktori képzés kivételével a felsőoktatás valamennyi képzési szintje, mivel minden felsőoktatási intézmény számára adott a lehetőség mesterképzés indítására. A BGF például 2009-re összesen 486 államilag támogatott nappali és levelező tagozatos mesterképzés-helyet kapott.

Közgazdász-tanár, turizmus-menedzsment és marketing szakon indul mesterképzés 2009 februárjában a Budapesti Gazdasági Főiskolán, melyek közül a felvett hallgatók létszámát (104 fő) tekintve egyértelműen az utóbbi bizonyult a legnépszerűbbnek. Ezekkel együtt immár összesen három tudományterületen (gazdaságtudomány, társadalomtudomány, pedagógusképzés), hat akkreditált mesterképzést kínál az intézmény.

A képzési kínálat a tervek szerint szeptembertől válik teljessé, amikor a nemzetközi tanulmányok, a pénzügy, a számvitel és a turizmus-menedzsment mesterszakokon is megkezdődik az oktatás.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.