Automataváltó a finanszírozási formák között

Államilag támogatott, vagy költségtérítéses képzés? – Útmutató a HVG Diploma 2009 különszámból.

  • Eduline

2007 szeptemberében első évüket államilag támogatott képzésben kezdő hallgatók csak egy tanévre nyertek felvételt erre a finanszírozási formára, tanulmányi eredményüktől függően ugyanis átirányíthatók költségtérítéses képzésre. Ehhez a hallgatók finanszírozási besorolását az intézménynek évente felül kell vizsgálnia. Az átsorolásról a döntést legkésőbb a tanév indulása előtt 30 nappal meg kell hoznia.

Amely hallgató az utolsó két, folyamatosan teljesített félévében nem szerzi meg az intézményi ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább felét, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E feltétel alapján egy tanévben legfeljebb a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanuló diákok 15 százaléka sorolható át. Ha a tanulmányi eredmény alapján ennél több hallgatót kellene átsorolni, akkor csak a legjobb összesített kreditindexűekre nem vonatkozik mindez.

Mindenesetre az intézménynek térítési és juttatási szabályzatában rögzítenie kell, hogy szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként határoz-e az átsorolásról - – olvasható a HVG Diploma 2009 különszámban.

A költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók államilag támogatott helyére a költségtérítéses képzésen kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók léphetnek át. Közülük is csak azok, akiknek a kreditindexe az utolsó két bejelentkezett félévükben meghaladta az előírt kreditmennyiség felét, összesített korrigált kreditindexük pedig magasabb volt, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindexei jegyzékén az alsó ötödbe tartozóké.

E szabályokat betartva költségtérítéses hallgató annak az államilag támogatott hallgatónak a helyére is átsorolható, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya.

A témába átfogóbb betekintést nyerhetünk a HVG Diploma 2009 Különszámából

Megvásárolom
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.