Államilag támogatott, vagy költségtérítéses képzés? – Útmutató a HVG Diploma 2009 különszámból.
2007 szeptemberében első évüket államilag támogatott képzésben kezdő hallgatók csak egy tanévre nyertek felvételt erre a finanszírozási formára, tanulmányi eredményüktől függően ugyanis átirányíthatók költségtérítéses képzésre. Ehhez a hallgatók finanszírozási besorolását az intézménynek évente felül kell vizsgálnia. Az átsorolásról a döntést legkésőbb a tanév indulása előtt 30 nappal meg kell hoznia.
Amely hallgató az utolsó két, folyamatosan teljesített félévében nem szerzi meg az intézményi ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább felét, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E feltétel alapján egy tanévben legfeljebb a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanuló diákok 15 százaléka sorolható át. Ha a tanulmányi eredmény alapján ennél több hallgatót kellene átsorolni, akkor csak a legjobb összesített kreditindexűekre nem vonatkozik mindez.
Mindenesetre az intézménynek térítési és juttatási szabályzatában rögzítenie kell, hogy szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként határoz-e az átsorolásról - – olvasható a HVG Diploma 2009 különszámban.
A költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók államilag támogatott helyére a költségtérítéses képzésen kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók léphetnek át. Közülük is csak azok, akiknek a kreditindexe az utolsó két bejelentkezett félévükben meghaladta az előírt kreditmennyiség felét, összesített korrigált kreditindexük pedig magasabb volt, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindexei jegyzékén az alsó ötödbe tartozóké.
E szabályokat betartva költségtérítéses hallgató annak az államilag támogatott hallgatónak a helyére is átsorolható, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya.
A témába átfogóbb betekintést nyerhetünk a HVG Diploma 2009 KülönszámábólMegvásárolomMintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
