Automataváltó a finanszírozási formák között

Államilag támogatott, vagy költségtérítéses képzés? – Útmutató a HVG Diploma 2009 különszámból.

  • Eduline

2007 szeptemberében első évüket államilag támogatott képzésben kezdő hallgatók csak egy tanévre nyertek felvételt erre a finanszírozási formára, tanulmányi eredményüktől függően ugyanis átirányíthatók költségtérítéses képzésre. Ehhez a hallgatók finanszírozási besorolását az intézménynek évente felül kell vizsgálnia. Az átsorolásról a döntést legkésőbb a tanév indulása előtt 30 nappal meg kell hoznia.

Amely hallgató az utolsó két, folyamatosan teljesített félévében nem szerzi meg az intézményi ajánlott tantervben előírt kreditmennyiségnek legalább felét, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses képzésben folytathatja. E feltétel alapján egy tanévben legfeljebb a felsőoktatási intézményben államilag támogatott képzésben tanuló diákok 15 százaléka sorolható át. Ha a tanulmányi eredmény alapján ennél több hallgatót kellene átsorolni, akkor csak a legjobb összesített kreditindexűekre nem vonatkozik mindez.

Mindenesetre az intézménynek térítési és juttatási szabályzatában rögzítenie kell, hogy szakonként, képzési áganként vagy képzési területenként határoz-e az átsorolásról - – olvasható a HVG Diploma 2009 különszámban.

A költségtérítéses képzésre átsorolt hallgatók államilag támogatott helyére a költségtérítéses képzésen kiemelkedő tanulmányi eredményt elérő hallgatók léphetnek át. Közülük is csak azok, akiknek a kreditindexe az utolsó két bejelentkezett félévükben meghaladta az előírt kreditmennyiség felét, összesített korrigált kreditindexük pedig magasabb volt, mint az államilag támogatott hallgatók összesített korrigált kreditindexei jegyzékén az alsó ötödbe tartozóké.

E szabályokat betartva költségtérítéses hallgató annak az államilag támogatott hallgatónak a helyére is átsorolható, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya.

A témába átfogóbb betekintést nyerhetünk a HVG Diploma 2009 Különszámából

Megvásárolom

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.