18 diáknak ad ösztöndíjat a honvédelmi minisztérium

Simicskó István honvédelmi miniszter ez alkalomból hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, szeretnék...

  • MTI
MTI Fotó: Marjai János

Simicskó István honvédelmi miniszter ez alkalomból hétfőn Budapesten, sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, szeretnék hosszú távon garantálni a katona-egészségügy jövőjét, és ezt csak úgy lehet, ha nyitnak a fiatalok felé.

Mint mondta, a közösségi felelősségvállalásnak van igazán értelme, és ha valaki az egészségügyi, a pedagógiai vagy a katonai pályát választja, akkor az a legnagyobb megbecsülést kell, hogy megkapja az állam részéről. Kiemelte, a HM által meghirdetett ösztöndíj is ezt a megbecsültséget tükrözi, hiszen azt jelenti, hogy van a honvédségnek jövője az egészségügyben is.

A pályázaton nyertes hallgatók havi 100-124 ezer forint ösztöndíjban részesülnek, és vállalták, hogy legalább annyi időre a Magyar Honvédség szerződéses állományához tartoznak majd, amennyi a tanulmányi idejük volt. Részt kell venniük alapkiképzésen, majd a végzettségüknek megfelelően a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ - Honvédkórház különböző osztályain, illetve a katonai alakulatok egészségügyi szolgálatainál kaphatnak beosztást.

Az ötven beérkezett pályázatból végül tizennyolcat bíráltak el pozitívan: tizenegy hallgató általános orvos, négy mentőtiszt, egy dietetikus, kettő pedig közegészségügyi-járványügyi ellenőr szakirányban tanul. Szabó István vezérőrnagy, az MH Egészségügyi Központ parancsnoka arról beszélt, örömteli, hogy a most ösztöndíjat elnyert hallgatók a fegyveres szolgálatban tudják kamatoztatni egészségügyi tudásukat.

Hozzátette, a jövőben komplex kihívásokkal kell szembenéznie a katona-egészségügynek, és fontos, hogy rövid vagy hosszú távon meg tudják szólítani azokat a fiatalokat, akiknek már valamilyen egészségügyi elkötelezettségük van. Szabó István a hallgatóknak azt mondta, éljenek a honvédség által kínált lehetősséggel, amelyet a honvédegészségügy biztosíthat számukra.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.