103 egyetemi oktató ellen adtak ki elfogatóparancsot Törökországban

Elfogatóparancsot adott ki pénteken egy török ügyészség a Yildiz Műszaki Egyetem 103 oktatója ellen a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

  • MTI
pixabay.com

Az isztambuli székhelyű intézmény állami kézben van, oktatóinak száma a legutóbbi saját kimutatás szerint 1736. Az Anadolu beszámolója alapján 73 embert már őrizetbe is vettek, köztük docenseket, adjunktusokat és kutatási asszisztenseket.

A hatóságok az érintettek irodáját és lakását is átkutatták. Azzal gyanúsítják őket, hogy fegyveres terrorszervezet tagjai. Néhányan feltehetően még azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazást is használták, amelyről a török vezetés azt állítja, hogy szerepet játszott a hatalomátvételi kísérlet koordinációjánál.

Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok által kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az összeesküvésért. A hivatalos török álláspont értelmében a mozgalom terrorszervezet, amely hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába. A folyamatban Gülen állítólag saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott.

A kormány a puccskísérlet után rendkívüli állapotot hirdetett az országban és átfogó vizsgálatokat indított. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a hatalom arra használja fel a helyzetet, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat. A nyomozások a haderőn túl kiemelten érintik az igazságügyi szektort, az oktatást és a médiában dolgozókat.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.