Így változik a KRESZ-vizsga: több lesz a mozgóképes kérdés

A kedvező tapasztalatok alapján januártól újabb mozgóképes kérdések jelennek meg a járművezetői elméleti vizsgákon - közölte a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) szerdán.

  • MTI
Pixabay

A szaktárca emlékeztetett, hogy 2016 májusában jogosítvány kategóriánként két-két kérdésben jelentek meg a mozgóképes vizsgakérdések, a vizsgázó így nemcsak egy adott időpillanatban fennálló forgalmi helyzetet lát és értékel, hanem annak közelmúltbeli történéseit is figyelembe véve képesnek kell lennie több, egymást követő információ feldolgozására is.

Ezeket a kérdéseket a járművezető-képzők és a vezetni tanulók is kedvezően fogadták. A mintegy 10 másodperces animáció akár többszöri megtekintésére, a válaszlehetőségek feldolgozására ugyanúgy egy perc áll rendelkezésre, mint a szöveges vagy állóképes feladatoknál. A mozgóképes kérdéseknél az átlagos válaszidő ennek megfelelően valamelyest hosszabb, de nagyobb százalékban adnak rá helyes választ a vizsgázók.

A technológia a jövőben várhatóan egyre növekvő mértékben alakítja majd vizsgáztatás menetét, hiszen a módszer eredményesen alkalmazható a vezetéstechnika, a közlekedésbiztonság és a közlekedési kultúra terén megszerzett tudás és készségek felmérésére.

Jön az ingyenes KRESZ-tanfolyam és -vizsga, ennyien spórolhatnak vele tízezreket

Tavaly kimagaslóan sokan vizsgáztak KRESZ-ből a 17-18 évesek közül, de még a 16-20 év közöttiek száma is meghaladta az 57 ezret - írja a Világgazdaság. A lap azt írja, évente csaknem hatvanezer tanuló jár jól azzal, hogy az állam 2018. július 1-jétől 25 ezer forintig visszatéríti a húszévesnél fiatalabbaknak a KRESZ-tanfolyam és -vizsga díját.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.