Mikor lesz a 2018-as tavaszi óraátállítás? Ezeket biztosan nem tudtad a nyári időszámításról

Hamarosan újabb fontos dátum jön, amelyre oda kell figyelni a következő hónapban.

  • Eduline
Net

Mikor lesz az óraátállítás? Európában a nyári időszámítás március utolsó vasárnapján kezdődik, és október utolsó vasárnapjáig tart. Emiatt minden évben más dátumra esik, de az időpont mindig ugyanaz: októberben 3 órakor vissza kell állítani, márciusban 2 órakor előre kell tekerni az órákat. Idén március 25-én kell majd átállítani az órákat.

Az óraátállítás nagyon is új ötlet

A modern korban Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben. A mai formájában azonban csak 1916 óta létezik. Németország vezette be először, hogy a háború alatt spóroljon a világítással. A háború alatt átvette Nagy-Britannia és az Egyesült Államok is, de utána visszaálltak a normális időszámításra, egészen a második világháborúig. Európában csak a nyolcvanas évekre vált általánossá a használata.

pixabay

Komoly hatásai vannak az egészségre

Egy hivatalos felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, többségük pedig a nyári időszámítást tartaná meg.

A statisztikák szerint óraátállításkor többen kerülnek kórházba, mert a változás plusz terhelést jelent a szervezetre. Vannak ugyanis olyanok, akiknél ilyenkor derül ki, hogy valamilyen betegséggel, például depresszióval, szívproblémákkal küzdenek – mondja a szakértő. Most az Európai Bizottságon a sor, hogy megvizsgálja, milyen pozitív és negatív hatásai vannak a jelenlegi rendszernek, és azután tegyen javaslatot az ügyben.

Komoly hatásai vannak az egészségre is: végleg eltörlik az óraátállítást?

Óraátállításkor többen kerülnek kórházba, és egy felmérés szerint az emberek 80 százaléka véli úgy, hogy jobb lenne, ha csak egy időszámítás lenne, ezért kezdeményezték az óraátállítás eltörlését. Akár meg is szűnhet a téli és a nyári időszámítás. Az óraátállítás megszüntetését Finnország kezdeményezte. Most az Európai Bizottság vizsgálja, hogy valóban szükség van-e a jelenlegi rendszerre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.