Az ősszel újra lehetőséget kapnak a hazai cégek, hogy uniós forrásból fejlesszék munkavállalóik készségeit - írja a hétfői Világgazdaság.
A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok összesen mintegy 40 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A kkv-knak 19,04 milliárd forintot különítettek el, a nagyvállalatok számára pedig 21,52 milliárdot.
Ezeknél a régóta várt Ginop-pályázatoknál (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) akár százszázalékos támogatás mellett is elindulhatnak a képzési programok - emelte ki a lap érdeklődésére a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Tóth Ádám Ferenc hangsúlyozta, hogy a projektek nagyságrendje a kkv-k esetében 3-50 millió forint lehet, a nagyvállalatoknál pedig 10-100 millió. A rendelkezésre álló keretösszeg arra enged következtetni szerinte, hogy akár ezer kis és közepes, illetve több száz nagy cég is részt vehet a 24 hónapig tartó programban.
A Felnőttképzők Szövetségének elnöke, Zsuffa Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő megtartásának kevésbé hatékony és hosszú távon nem fenntartható módja a bérek folyamatos emelése, ezért a magyarországi munkaadók kénytelenek más, az alkalmazottak számára vonzó, stabil életcélokat szolgáló juttatásokat biztosítani. Ilyenek lehetnek a vállalkozás hatékonyságát és a munkavállaló munkaerőpiaci helyzetét egyaránt erősítő kompetenciafejlesztő programok, szakmai át- és továbbképzések, a vállalati kultúrát erősítő tréningek.
Indulnak a továbbképzések a szociális szférában dolgozóknak
Uniós forrásból 12 milliárd forintos képzési, továbbképzési programot indítanak a szociális ágazatban dolgozóknak. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára közölte, a program végrehajtása ezen a héten indul, elkezdődnek az első továbbképzések.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
