Ingyenes képzések indulnak felnőtteknek: a saját munkahelyeteken tanulhattok

Az ősszel újra lehetőséget kapnak a hazai cégek, hogy uniós forrásból fejlesszék munkavállalóik készségeit - írja a hétfői Világgazdaság.

  • MTI
Képünk illusztráció
hvg.hu

A mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k), illetve a nagyvállalatok összesen mintegy 40 milliárd forintot fordíthatnak erre a célra. A kkv-knak 19,04 milliárd forintot különítettek el, a nagyvállalatok számára pedig 21,52 milliárdot. 

Ezeknél a régóta várt Ginop-pályázatoknál (Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program) akár százszázalékos támogatás mellett is elindulhatnak a képzési programok - emelte ki a lap érdeklődésére a European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet ügyvezetője. Tóth Ádám Ferenc hangsúlyozta, hogy a projektek nagyságrendje a kkv-k esetében 3-50 millió forint lehet, a nagyvállalatoknál pedig 10-100 millió. A rendelkezésre álló keretösszeg arra enged következtetni szerinte, hogy akár ezer kis és közepes, illetve több száz nagy cég is részt vehet a 24 hónapig tartó programban.

A Felnőttképzők Szövetségének elnöke, Zsuffa Ákos arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkaerő megtartásának kevésbé hatékony és hosszú távon nem fenntartható módja a bérek folyamatos emelése, ezért a magyarországi munkaadók kénytelenek más, az alkalmazottak számára vonzó, stabil életcélokat szolgáló juttatásokat biztosítani. Ilyenek lehetnek a vállalkozás hatékonyságát és a munkavállaló munkaerőpiaci helyzetét egyaránt erősítő kompetenciafejlesztő programok, szakmai át- és továbbképzések, a vállalati kultúrát erősítő tréningek.

Indulnak a továbbképzések a szociális szférában dolgozóknak

Uniós forrásból 12 milliárd forintos képzési, továbbképzési programot indítanak a szociális ágazatban dolgozóknak. Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára közölte, a program végrehajtása ezen a héten indul, elkezdődnek az első továbbképzések.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.