Itt vannak a friss adatok, ennyit lehet keresni szakmunkásként

A második negyedévben újabb 2 százalékkal, éves összehasonlításban pedig 17 százalékkal nőtt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére - derül ki a Trenkwalder Személyzeti Szolgáltató Kft. közel 7 ezer béradatot feldolgozó elemzéséből.

  • MTI
Pixabay

A betanított munkát végzőknél 23 százalékos, míg a szakmunkásoknál 12 százalékos volt a növekedés az előző év második negyedévéhez képest. 

A fizikai dolgozók körében egy év alatt 759-ről 887 forintra emelkedett az átlagos órabér. Ezen belül a szakmunkások átlagbére 814-ről 912 forintra nőtt, míg a betanított munkát végző dolgozók tavaly első negyedévi 709 forintos átlagbére 867 forintra emelkedett. A régiók alapján jelentősen, akár negyedével is eltérhetnek az órabérek: míg a Dél-Dunántúlon és az Észak-Alföldön 740-780 forint közötti átlagos órabérre számíthat egy fizikai dolgozó, ez az érték a Nyugat-Dunántúlon 900, míg Közép-Magyarországon 950 forint körül alakul.

A fizikai dolgozók órabéreinek növekedését elsősorban a munkaerőhiány ösztönzi - ismertette a felmérésben Hujber Tibor, a munkaerőközvetítéssel és - kölcsönzéssel foglalkozó Trenkwalder ügyvezető igazgatója, aki hozzátette, ezt jól mutatja, hogy a jobb munkalehetőségekkel rendelkező régiókban jóval nagyobb az éves növekedési ráta. Miközben a Dél-Dunántúlon gyakorlatilag nem változott az órabérek átlagos szintje, Közép-Magyarországon, illetve a Nyugat-Dunántúlon az emelkedés mértéke elérte a 30 százalékot.

Ezekkel a szakmákkal találhattok a leggyorsabban állást Budapesten

Milyen szakmákban van munkaerőhiány Budapesten? Megjelent a 2017/2018-as tanév hiány-szakképesítéseinek listája. Itt találjátok a budapesti adatokat. A hiányszakmák listáját minden évben a megyei fejlesztési és képzési bizottságok állítják össze, majd a kormány hagyja jóvá - a 2017/2018-as tanévre vonatkozó listát itt találjátok, az 5. mellékletet keressétek.

A BDO Magyarország , a legnagyobb magyar tulajdonban lévő professzionális könyvvizsgáló és tanácsadó vállalat ugyanakkor több mint 60 nemzetközi cég hazai leányvállalatánál dolgozó közel 500 középvezetőnek a béradatait vizsgálta meg. Az 500 és 800 ezer forint közötti havi bruttó fizetési sávban dolgozó alkalmazottak esetében a béremelkedés mértéke 2016 második negyedévéhez képest átlagosan 3,2 százalék volt. Az év elejéhez képest bekövetkezett emelkedés mértéke pedig 0,9 százalék alatt maradt.

Hajnal Péter, a BDO Magyarország könyvelési, bérszámfejtési és outsourcing üzletágának partnere elmondta: a középvezetői szinten dolgozó szellemi alkalmazottak fizetésemelései továbbra az infláció követésén alapulnak. Ennek jelentős hatása van a fluktuációra is, az érintett körben a kilépések aránya egy év alatt 12 százalékról 17 százalékra nőtt. A munkahelyet váltók a tapasztalatok alapján jelentős, akár 20-30 százalékot is meghaladó béremelést tudnak elérni új munkakörük betöltése során - tette hozzá.

A BDO a felmérés során vizsgálta a középvezetők bérszerkezetének változását is. Az adatokból kitűnik, hogy a kiegészítő bérelemek aránya nem csupán a jelentős minimálbér-emelés során közvetlenül érintett, alacsonyabb besorolású munkavállalók esetében csökkent, hanem a középvezetők szintjén is visszaszorulóban van. Míg 2016 első felében a kiegészítő bérelemek - például a bónusz, a jutalom, a bérpótlékok - ebben a körben a teljes fizetésnek átlagosan 14 százalékát tették ki, az idén ez a mérték 10 százalékra esett vissza.

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.