Módosítaná a szakképzési törvényt Matolcsy György, így szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd...
Módosítaná a szakképzési törvényt Matolcsy György, így szeptember elsejétől a kilencedik évfolyamon is lehetne majd tanulószerződést kötni, ezzel kiterjesztve a gyakorlati képzést a szakiskolákban. Az általános indoklás szerint a nemzetgazdasági miniszter által jegyzett törvényjavaslat célja, hogy közép- és hosszú távon javuljon a foglalkoztathatóság.
A módosítások szerint a szakiskolai képzésben kiterjesztik a duális képzést azzal, hogy már a kilencedik évfolyamtól lehet tanulószerződést kötni gyakorlati képzésre, emellett lehetővé válik az is, hogy a gyakorlati képzés egy részét iskolai tanműhelyen kívül szervezzék az intézmények.
A törvényjavaslatban szereplő módosítás megváltoztatja a szakiskolai képzésben a kerettantervek minimális közismereti tartalomarányára - 33 százalék - vonatkozó rendelkezést, így a jövőben nem minimális, hanem maximális közismereti arányt határoznak meg.
Kilencedik évfolyamon csak olyan vállalati tanműhelyben lehet tanulószerződést kötni, amely kizárólag gyakorlati képzési célt szolgál. A jelenleg hatályos törvény csak korlátozottan, tanuló-előszerződés formájában, a kilencedik évfolyam gyakorlati képzési idejének 10 százalékára vonatkozóan engedi meg az iskolai tanműhelyen kívüli gyakorlati képzést. Módosulhat a szintvizsga megszervezése is: a jövőben a tanulószerződés megkötésének már nem lenne feltétele a szintvizsga letétele.
A törvényjavaslat értelmében módosul a tanulószerződés megkötésére vonatkozó azon rendelkezés is, amely jelenleg iskolatípusonként és szakmai előtanulmányok szerint határozza meg, hogy a szakiskolai és a szakközépiskolai tanuló mely szakképzési évfolyamtól kezdődően köthet tanulószerződést. A törvényjavaslat szerint a jövőben egységesen az első szakképzési évfolyamtól köthet minden szakképző iskolai tanuló tanulószerződést.
A módosuló szabályokkal összhangban kiegészülnek a törvény felhatalmazó rendelkezései, amely alapján nemcsak a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezetek nyilvántartásának részletes szabályait határozhatja meg rendeletben a kormány, hanem azokat a részletes feltételeket is, amelyek alapján tanműhelyként nyilvántartásba lehet venni egy-egy szervezetet.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
