Így alakítják át a szakképzést: a gimnáziumok "erős konkurenciája" jön létre?

Vissza kell adni a munka becsületét, hogy többen válasszák a jövőben a szakképzést - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben.

  • MTI
Túry Gergely

Czomba Sándor a Képzett munkaerővel a versenyképes gazdaságért című konferencián elmondta: a duális képzés erősítése érdekében együttműködnek a kamarákkal, és a vállalkozókat arról szeretnék meggyőzni, hogy elemi érdekük tanulókat foglalkoztatni.

Jelenleg körülbelül 48 ezer érvényes tanulószerződés van az országban, ezt a számot a következő években 70 ezerre szeretnék emelni - jegyezte meg. Arról, hogy a szakképzésben csökkent a közismereti tárgyak száma, Czomba Sándor azt mondta: ezt a tudást az általános iskolában kell elsajátítaniuk a tanulóknak. Úgy kell átalakítani a közoktatást, a szakképzést, hogy az érdemjegyek mögött valós tudás legyen, és biztosítani kell az átjárhatóságot az oktatásban - tette hozzá.

Czomba Sándor szerint a hiányszakmákban növelni kell a tanulók számát, amit havi 30-40-50 ezer forint ösztöndíjjal is támogatnak.

Bejelentette: 2015 szeptember 1. az a legkésőbbi időpont, amikor a tárca átveszi a szakképző intézményrendszert, a működtetésre pedig még az idén háttérintézményt hoznak létre. A szakképző intézmények erős konkurenciái lehetnek a gimnáziumoknak, "nem a gimnáziumok helyett, nem a gimnáziumok ellen, hanem mellette" - fűzte hozzá.

Czomba Sándor elmondta azt is, hogy a szakképző iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört, s kidolgozzák a szakképzési pedagógus-életpályamodellt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.