Így alakítják át a szakképzést: a gimnáziumok "erős konkurenciája" jön létre?

Vissza kell adni a munka becsületét, hogy többen válasszák a jövőben a szakképzést - jelentette ki a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és munkaerőpiacért felelős államtitkára csütörtökön Debrecenben.

  • MTI
Túry Gergely

Czomba Sándor a Képzett munkaerővel a versenyképes gazdaságért című konferencián elmondta: a duális képzés erősítése érdekében együttműködnek a kamarákkal, és a vállalkozókat arról szeretnék meggyőzni, hogy elemi érdekük tanulókat foglalkoztatni.

Jelenleg körülbelül 48 ezer érvényes tanulószerződés van az országban, ezt a számot a következő években 70 ezerre szeretnék emelni - jegyezte meg. Arról, hogy a szakképzésben csökkent a közismereti tárgyak száma, Czomba Sándor azt mondta: ezt a tudást az általános iskolában kell elsajátítaniuk a tanulóknak. Úgy kell átalakítani a közoktatást, a szakképzést, hogy az érdemjegyek mögött valós tudás legyen, és biztosítani kell az átjárhatóságot az oktatásban - tette hozzá.

Czomba Sándor szerint a hiányszakmákban növelni kell a tanulók számát, amit havi 30-40-50 ezer forint ösztöndíjjal is támogatnak.

Bejelentette: 2015 szeptember 1. az a legkésőbbi időpont, amikor a tárca átveszi a szakképző intézményrendszert, a működtetésre pedig még az idén háttérintézményt hoznak létre. A szakképző intézmények erős konkurenciái lehetnek a gimnáziumoknak, "nem a gimnáziumok helyett, nem a gimnáziumok ellen, hanem mellette" - fűzte hozzá.

Czomba Sándor elmondta azt is, hogy a szakképző iskolákban visszaállítják a gyakorlati oktatásvezető munkakört, s kidolgozzák a szakképzési pedagógus-életpályamodellt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.