"Az a jó, ha nem hagyják békén az embert"

Miért helyezkedik el egyre több friss diplomás multicégeknél? Előny vagy hátrány a nemzetközi munkakörnyezet, és milyen karriert lehet építeni pályakezdőként? Utánajártunk.

  • Eduline

„Most még megtehetem, hogy sokat dolgozom, rengeteg energiát beleteszek, és így valóban előre tudok lépni, például többet tudok keresni” – mondja a 26 éves Réka, aki a Budapesti Corvinus Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös mesterképzésen tanult biztosítási és pénzügyi matematikát, jelenleg pedig első munkahelyén, egy nemzetközi bank magyarországi leányvállalatánál dolgozik.

MTI / Bruzák Noémi

Nincs egyedül. Bár a diplomás-pályakövetési statisztikák nem kezelik külön kategóriaként a multicégeket, így aztán megbecsülni is nehéz, hány friss diplomás dönt úgy, hogy nemzetközi vállalatnál kezdi meg karrierjét, az jól látszik a statisztikákból, hogy az egyetemekről és főiskolákról kikerülő pályakezdők harmada részben vagy egészben külföldi tulajdonú, 15 százalékuk kétszázötven, 26 százalékuk pedig ezernél is több alkalmazottat foglalkoztató nagyvállalatnál dolgozik. A multiknál kezdő diplomások száma várhatóan továbbra is emelkedni fog, ezek a vállalatok ugyanis hamar ráébredtek arra, hogy már a felsőoktatási intézményekben érdemes kiválogatni a legtehetségesebb hallgatókat – nem véletlen, hogy az egyetemi-főiskolai állásbörzéken rendre több tucat nemzetközi cég tűnik fel, amelyek a legkülönbözőbb végzettségű pályakezdőknek indítanak gyakornoki programokat.

Nyelvet gyakorolnak, külföldre pályáznak

Ahogy egy pályakezdő az eduline-nak fogalmazott, „biztató, hogy a multiknál mindig van felvétel”, azzal azonban minden friss diplomás tisztában van, hogy ezeknél a vállalatoknál csak akkor van esélyük, ha biztos nyelvtudásuk és diplomájuk is van. „Bele kell törődni, hogy egy külföldi tulajdonú multicégnél igenis kommunikálni kell külföldiekkel, míg a kisebb magyar cégeknél el lehet lavírozni nyelvtudás nélkül is” – mondja Réka.

Nem véletlen, hogy az eduline által megkérdezett pályakezdők közül főként azok választottak multicéget, akik biztos munkahelyet és jó fizetést szerettek volna, emellett használni akarták nyelvtudásukat, néhányan pedig a külföldi munkavállaláshoz keresnek ugródeszkát. Egyre többeknek vannak ilyen terveik, a legutóbbi statisztikák szerint az elmúlt években jelentősen nőtt a hosszú távú külföldi munkavállalást fontolgatók aránya - ehhez pedig a multi az egyik legjobb terep.

„Én naponta legalább egy órát telefonálok a külföldön dolgozó partnerekkel, és rengeteget e-mailezek is velük” – magyarázza László, aki tavaly végzett a Budapesti Corvinus Egyetem gazdaságinformatika mesterszakán, de már két éve egy multicég budapesti szolgáltató központjában dolgozik. Magyarországon az elmúlt években több tucat ilyen centrum, vagyis shared service center (SSC) jelent meg – ezekben a központokban intézik a több országban jelenlévő vállalatok például a könyveléssel, számlakezeléssel, HR-támogatással kapcsolatos feladatokat, így aztán a munkakörnyezet valóban nemzetközi.

Ha pedig megvan a bizalom az anyacégnél és a szolgáltató központban dolgozók között, a külföldi pozíciókat is könnyebb megszerezni – állítja a gazdaságinformatikus, akinek a munkahelyén évente az alkalmazottak négy-nyolc százaléka kap munkát a külföldi központban, „olyanról nem nagyon hallottam, aki tényleg szorgalmas volt, ez lett volna a nagy álma, és végül nem jött össze neki”.

Mit tanul a munkavállaló, ha pályakezdő?

„Ha előbb-utóbb egy kisvállalkozást szeretnél létrehozni, valószínűleg nem egy nagyvállalatnál szerzed a legtöbb releváns tapasztalatot. Egy tízfős cégnél például óhatatlanul találkozol például adózási ügyekkel, amire én itt egyáltalán nem látok rá” – utal László arra, hogy míg a kisebb cégeknél átfogó tapasztalatokat szerezhetnek az alkalmazottak, addig a nemzetközi nagyvállalatoknál dolgozók szűkebb területen dolgoznak. Azzal másik interjúalanyunk is egyetértett, hogy a multiknál speciális feladatkört kell ellátni, ugyanakkor úgy gondolja, az ott megszerzett speciális tudás egy része könnyen mobilizálható.

A multicégek a legvonzóbbak

Az Aon Hewitt 2014-ben is elkészítette a legjobb munkahelyek listáját, az 1000 fő feletti kategóriában a Provindent, a 250-1000 főt foglalkoztatók közül a Microsoft Magyarország nyerte el a legjobbnak járó díjat, de dobogós helyen végzett a Vodafone Magyarország, a Fundamenta és az SAP Hungary is.

Csaknem 35 ezer alkalmazottat kérdeztek meg: a többség szerint az igazán jó munkahely ismérve a hiteles és felkészült felsővezetés, a teljesítményösztönzés, a jó munkakörülmények és az elkötelezett dolgozók. A nyertes cégeknél dolgozók több mint háromnegyede érzi úgy, hogy a felsővezetés a legértékesebb erőforrásként tekint az alkalmazottakra, míg más cégeknél ez az arány csupán 43 százalék. A cégek ezt azzal érik el, hogy sokkal hatékonyabban motiválják a dolgozóikat, és rendszeresen tájékoztatják őket a céget érintő kérdésekről és a hosszú távú célkitűzésekről. Ugyanakkor a 30 évesnél fiatalabb megkérdezettek az átlagnál kevésbé elégedettek az anyagi juttatásokkal, valamint a cégek emberközpontúságával.

Az Aon Hewitt és az AIESEC közös kutatásában is a multik bizonyultak a legvonzóbb munkáltatóknak, az Audi, a Mercedes, a Bosch és a Microsoft vezeti a listát.

Milyen karrierre számíthatnak a pályakezdők?

A jó fizetés és „az az érzés, hogy elértem valamit” – ezt a két munkaerő-piaci tényezőt tartják a legfontosabbnak a pályakezdők a Deloitte 2013-as felmérése szerint, amely arra is rámutatott, hogy a fiatal munkavállalók akkor elégedettek a munkahelyükön, ha úgy érzik, hogy képességeiknek megfelelő munkát végeznek, a cég pedig jó előrelépési lehetőségeket kínál nekik. Érdekes, hogy ezeket, valamint az anyagi juttatások mértékét fontosabb szempontnak ítélik, mint a biztonságos munkakörnyezetet vagy a stresszmentes légkört.

„Persze ezeknek az elvárásoknak nem minden multi felel meg” – állítják interjúalanyaink. Réka azt mondja, érdemes olyan nagyvállalatot választani, ahol „nem hagyják békén az embert”, vagyis ha a munkavállaló nem tud fejlődni, nem szeretne új dolgokat tanulni és előrelépni, akkor elbúcsúzhat a cégtől. „Ha valaki pályakezdő és ambiciózus, olyan hely való neki, ahol folyamatos pörgés van, ahol lehet hajtani” – mondja, hozzátéve: az anyacég szemlélete is meghatározza, milyen az adott multinál dolgozni, ezért érdemes még az álláskeresés előtt beszélgetni olyan emberekkel, akik ilyen vállalatoknál helyezkedtek el.

Az előrelépés persze sehol nem egyszerű. „Nálunk kezdővezetői állást – három-hat fős csoportokat kell vezetni – körülbelül két-három év után szerezhet egy tehetséges pályakezdő. Mivel könnyű az átjárás a különböző csoportok között, előfordulhat, hogy valaki, aki például az ellátási lánccal foglalkozó területen dolgozott, egészen máshová, például a számlázásra kerül, vagyis nagy a belső mozgás” – mondja László, hozzátéve, hogy további öt-hat év tapasztalattal már egy 20-30 fős felelősségi körrel járó középvezetői állást is meg lehet szerezni, viszont ennél feljebb lépni általában egy másik cégnél szoktak a munkavállalók.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.