A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közgazdászképzésre elkülönített 200 milliárd forint valójában egy vagyon, amelynek csak a hozamaiból, évente legfeljebb 5-10 milliárd forintból gazdálkodhatnak a jegybank alapítványai - mondta el a központi bank alelnöke a Magyar Nemzet oldalán megjelent interjúban.
Ahogy arról a HVG múlt héten beszámolt, kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank, a Pallas Athénéről elnevezett alapítványnak elkülönített 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.
Balog Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MNB elsősorban konkrét projekteket szeretne támogatni, pályázatokon keresztül. "A támogatottak lehetnek diákok, oktatók, kutatók, de akár intézmények vagy tananyagot, gazdasági elemzéseket készítő szervezetek is" - mondta. "Támogatni kell azokat a fiatal PhD-hallgatókat, akiknek nincs lehetőségük külföldön gyarapítani tudásukat, a magyar PhD-képzésben viszont nem tudják az általuk választott témát kutatni. Eszközeink jellemzően támogatás vagy ösztöndíj jellegűek, de sok esetben részképzéseket, szemináriumokat, előadásokat is szervezünk" - tette hozzá.
Balog Ádám arra a kérdésre, hogy miért van szükség ilyen programra, azt válaszolta: az elmúlt időszakban aránytalanul fejlődött a közgazdasági gondolkodás; a pénzügyi terület például nagyon megerősödött, a kis- és középvállalati szektoré alig, és eközben a közpénzügyi világ is fokozatosan lemaradt.
Emlékeztetett, a jegybanknak törvényi fölhatalmazása van arra, hogy "a közgazdasági és pénzügyi tudományos élet támogatásával, a szakemberképzés elősegítésével, a pénzügyi kultúra fejlesztésével, a pénzügyi tudatosság erősítésével eszközöket adhasson a változáshoz. Ennek pedig egyik formája az alapítványok létrehozása, ahogyan a jegybank azt már évtizedek óta teszi" - mondta, elismerve, hogy az MNB "valóban eddig újszerű, szokatlan nagyságrendben" él most ezzel a lehetőséggel.
Balog Ádám hozzáfűzte, idén még - a devizahitelek esetleges átváltásától függetlenül - az alapítványok létrehozását követően is nyereséges lesz a jegybank, és jövőre is van esély jelentősebb nyereségre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
