Ahogy arról a HVG múlt héten beszámolt, kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank, a Pallas Athénéről elnevezett alapítványnak elkülönített 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.
Balog Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MNB elsősorban konkrét projekteket szeretne támogatni, pályázatokon keresztül. "A támogatottak lehetnek diákok, oktatók, kutatók, de akár intézmények vagy tananyagot, gazdasági elemzéseket készítő szervezetek is" - mondta. "Támogatni kell azokat a fiatal PhD-hallgatókat, akiknek nincs lehetőségük külföldön gyarapítani tudásukat, a magyar PhD-képzésben viszont nem tudják az általuk választott témát kutatni. Eszközeink jellemzően támogatás vagy ösztöndíj jellegűek, de sok esetben részképzéseket, szemináriumokat, előadásokat is szervezünk" - tette hozzá.
Balog Ádám arra a kérdésre, hogy miért van szükség ilyen programra, azt válaszolta: az elmúlt időszakban aránytalanul fejlődött a közgazdasági gondolkodás; a pénzügyi terület például nagyon megerősödött, a kis- és középvállalati szektoré alig, és eközben a közpénzügyi világ is fokozatosan lemaradt.
Emlékeztetett, a jegybanknak törvényi fölhatalmazása van arra, hogy "a közgazdasági és pénzügyi tudományos élet támogatásával, a szakemberképzés elősegítésével, a pénzügyi kultúra fejlesztésével, a pénzügyi tudatosság erősítésével eszközöket adhasson a változáshoz. Ennek pedig egyik formája az alapítványok létrehozása, ahogyan a jegybank azt már évtizedek óta teszi" - mondta, elismerve, hogy az MNB "valóban eddig újszerű, szokatlan nagyságrendben" él most ezzel a lehetőséggel.
Balog Ádám hozzáfűzte, idén még - a devizahitelek esetleges átváltásától függetlenül - az alapítványok létrehozását követően is nyereséges lesz a jegybank, és jövőre is van esély jelentősebb nyereségre.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
