Mennyit költ a Magyar Nemzeti Bank saját közgazdászképzésére?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közgazdászképzésre elkülönített 200 milliárd forint valójában egy vagyon, amelynek csak a hozamaiból, évente legfeljebb 5-10 milliárd forintból gazdálkodhatnak a jegybank alapítványai - mondta el a központi bank alelnöke a Magyar Nemzet oldalán megjelent interjúban.

  • MTI
Stiller Ákos

Ahogy arról a HVG múlt héten beszámolt, kétszázmilliárd forintot, a teljes magyar felsőoktatás éves állami támogatásának másfélszeresét juttatta saját alapítványainak a Magyar Nemzeti Bank, a Pallas Athénéről elnevezett alapítványnak elkülönített 200 milliárd forint egy részét euróban adta, majd akkor váltotta át, amikor az a lehető legtöbb forintot érte.

Balog Ádám a Magyar Nemzetnek azt mondta: az MNB elsősorban konkrét projekteket szeretne támogatni, pályázatokon keresztül. "A támogatottak lehetnek diákok, oktatók, kutatók, de akár intézmények vagy tananyagot, gazdasági elemzéseket készítő szervezetek is" - mondta. "Támogatni kell azokat a fiatal PhD-hallgatókat, akiknek nincs lehetőségük külföldön gyarapítani tudásukat, a magyar PhD-képzésben viszont nem tudják az általuk választott témát kutatni. Eszközeink jellemzően támogatás vagy ösztöndíj jellegűek, de sok esetben részképzéseket, szemináriumokat, előadásokat is szervezünk" - tette hozzá.

Balog Ádám arra a kérdésre, hogy miért van szükség ilyen programra, azt válaszolta: az elmúlt időszakban aránytalanul fejlődött a közgazdasági gondolkodás; a pénzügyi terület például nagyon megerősödött, a kis- és középvállalati szektoré alig, és eközben a közpénzügyi világ is fokozatosan lemaradt.

Emlékeztetett, a jegybanknak törvényi fölhatalmazása van arra, hogy "a közgazdasági és pénzügyi tudományos élet támogatásával, a szakemberképzés elősegítésével, a pénzügyi kultúra fejlesztésével, a pénzügyi tudatosság erősítésével eszközöket adhasson a változáshoz. Ennek pedig egyik formája az alapítványok létrehozása, ahogyan a jegybank azt már évtizedek óta teszi" - mondta, elismerve, hogy az MNB "valóban eddig újszerű, szokatlan nagyságrendben" él most ezzel a lehetőséggel.

Balog Ádám hozzáfűzte, idén még - a devizahitelek esetleges átváltásától függetlenül - az alapítványok létrehozását követően is nyereséges lesz a jegybank, és jövőre is van esély jelentősebb nyereségre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.