Valami egészen furcsa dolgot mondott a szakképzésről a helyettes államtitkár

Jó, hogy a tárca nem "szociológiai értelemben" közelít a szakképzéshez, a szakképzési centrumok rendszere pedig bevált - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára.

  • Eduline
Túry Gergely

Pölöskei Gáborné egy debreceni rendezvényen azt mondta, hogy az NGM-ben "jó helyen van a szakképzés", a tárcánál ugyanis nem szociológiai értelemben közelítik meg ezt a területet, hanem abból a szempontból, hogy mi kell a gazdaságnak.

"A gazdaság motorja a képzésben van" - mondta, hozzátéve, hogy ezt szolgálja egyebek mellett az Ipar 4.0 program, a digitális oktatási stratégia vagy az Irinyi terv, amit Magyarország újraiparosítási stratégiájának nevezett.

Úgy vélte, az oktatási szektor ugyanakkor nem tud olyan rugalmas lenni, mint azt a gazdaság dinamikája megkívánná. Az oktatásnak elsősorban az a dolga, hogy megtalálja a készségfejlesztési lehetőségeket, amelyek a tehetséges és a hátrányos helyzetű gyerekek fejlődését szolgálják - magyarázta.

Pölöskei Gáborné szerint a gazdaság olyan munkaerőt vár, amely produktív munkavégzésre képes, az ezt megalapozó alapkészségekkel rendelkezik, harmóniában van önmagával, és kulcskompetenciája a gyors felfogóképesség.

"A szakképzésben a legjobb képességű, leginkább terhelhető gyerekekre van szükség" - emelte ki. Bevált a szakképzési centrumok modellje - mondta a helyettes államtitkár a Debreceni Szakképzési Centrumban (DSZC) rendezett fórumon, amelyen alap- és középfokú oktatási intézmények vezetői vettek részt.

A tapasztalatok szerint e centrumok megbízható gazdasági egységként működnek, szakmai munkájuk nagymértékben függ vezetőiktől - jegyezte meg, hozzátéve: a szakképzési centrum nem iskola, hanem az iskolák menedzsmentje, s ha ezt jól végzi, az iskolák is el tudják látni a feladatukat.

Pölöskei Gáborné beszélt arról is, hogy 12-ről 20-ra emelkedett a hiányszakmák száma. Akik ezeket választják, 30-50 ezer forint közötti havi ösztöndíjat kaphatnak. Azt mondta, a közfoglalkoztatottak átképzésében 85 ezren, a digitális szakadék csökkentésére szervezett képzésekben 260 ezren vehetnek részt.

Újabb változások jönnek: már megint reform előtt áll a szakképzés

A gazdaság igényeihez kell igazítani az oktatási rendszert, így újabb reformok előtt áll a szakképzés - írja csütörtöki számában a Magyar Hírlap. Az újság interjút készített Kanzsalics Eszterrel, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) főigazgatójával, aki a lapnak elmondta: a kormány tervei között szerepel a szakképzési centrumok szakmai és módszertani megerősítése a szakmai kamarákkal együttműködve.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.