Nagy a baj a szakképzéssel: rengeteg a lemorzsolódás, kevés a pályakezdő

Száz OKJ-s tanuló közül csupán tizennyolcan helyezkednek el a végzés után a megszerzett szakképesítéssel, de sok a lemorzsolódó diák is.

  • MTI
túry

A szakképzés tartalmi átalakításában az állam és a kamara mellett a munkaadói szakmai szövetségeknek is nagy szerepet kell kapniuk - hangsúlyozta Gablini Gábor, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke egy szakmai rendezvényen.

A MGYOSZ alelnöke a szakképzés problémái közül példaként említette lemorzsolódást, a pályaelhagyók magas számát (az OKJ-s képzésbe beérkező 100 tanulóból csupán 18-an helyezkednek el), ebben a tekintetben Magyarország Európában listavezető. Ez nem azt jelenti, hogy rossz a képzés, a problémák a képzésbe bekerülésnél és a képzésben résztvevők motivációival vannak - jelezte.

Ezen a helyzeten a szövetség alelnöke szerint a megfelelő pályaorientációval, pályaválasztási tanácsadással, továbbá a szakképzésbe kerülők kiválasztásánál az úgynevezett maradék-elv felszámolásával lehet javítani. Utóbbi megszüntetésére azért is szükség van, mert a 21. században a szakképzés tudást és kreativitást igényel - fogalmazott az alelnök. 

Nagy baj van a szakképzésben, ott a legrosszabbak a PISA-eredmények

A hatosztályos gimnáziumokban matematikából átlagosan Szingapúr eredményeit hozták a diákok, a gond az általános iskolában és a szakképzésben kezdődik - mondta Palkovics László oktatási államtitkár a PISA-eredményekről az Európai Bizottság 2017. évi országjelentésről rendezett budapesti konferenciájának panelbeszélgetésén.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.