Uniós forrásból több mint 30 milliárd forintot fordíthatnak képzésre a vállalatok, de a bérsávhoz igazított részvételi szabály sokuknak megköti a kezét - írja szerdai számában a Világgazdaság.
Hamarosan megindul a versenyfutás a munkahelyi képzéseket támogató európai uniós forrásokért a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretein belül. A nagyvállalatok 18,52 milliárd forintos pénzcsapja március 20-án nyílik meg, a kis- és középvállalatok 13,04 milliárdos forrása pedig március 21-én válik elérhetővé. Előbbieknek 3, utóbbiaknak 6 milliárd forinttal nyesték vissza a keretét az előzetes tervekhez képest.
A kiíró Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kilenc kiemelt megyének tartja fenn a képzési támogatások kétharmadát. Ezek a tárca szerint a nagy munkaerő-tartalékkal rendelkező Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg. A kis- és középvállalkozások projektenként 3-50 millió forintot nyerhetnek, a nagyok pedig 10-100 milliót.
A kkv-szektor tagjai kizárólag olyan munkavállalókat küldhetnek képzésekre, akik legfeljebb havi bruttó 405 ezer forintot keresnek; nekik munkanélküliek bevonása nem kötelező, csak ajánlott. A nagyvállalatoknál viszont a 405 ezres bérsáv felett a résztvevők legfeljebb 10 százaléka akár 600 ezer forintot is kereshet. Cserébe viszont az érintett cégeknek a létszám 10 százalékát toborzás révén olyanokkal kell feltölteniük, akik az előző tizenkét hónapban közfoglalkoztatottak voltak, vagy legalább negyed éve regisztrált álláskeresők.
Utóbbi kihívás lehet a versenyszféra legnagyobb szereplőinek is, míg az a kitétel inkább a kisvállalatoknak okozhat nehézséget, hogy a képzés teljes időtartama alatt mozgóképet kell készíteni hangrögzítéssel, vagy óránként fényképfelvételt és hanganyagot. E szabályokat a visszaélések elkerülése végett állította fel az NGM.
Ez a tíz legnépszerűbb OKJ-s képzés, itt a lista
Letaszította a trónról az évek óta vezető társadalombiztosítási ügyintéző képzést a bérügyintéző OKJ - derül ki a Perfekt Zrt. toplistájából. Az éves felmérés szerint továbbra is a pénzügyi képzések uralják a legnépszerűbbek mezőnyét, de sokan jelentkeztek 2017-ben sportedzőnek és targoncavezetőnek is.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
