Több száz forintot spórolhattok, ha jókor mentek moziba: itt vannak a jegyárak

Utánajártunk, hogy mennyiért vásárolhattok diákjegyet a budapesti mozikban.

  • Eduline
Pixabax / sentraldigital

A Cinema City-mozikban egységesek a jegyárak, diákkedvezménnyel 1250 forintért nézhettek meg 2D-s filmeket, a 3D előadásokra szemüveggel 1610 forintért, ha szemüveg nélküli jegyet vesztek, 1370 forintért ülhettek be. Kora délutáni kedvezménnyel hétfőtől péntekig (csak tanítási és munkanapokon) 16 óra előtt kezdődő előadásra kedvezményesen mehettek be, szintén 1250 forintért.

A Sugár üzletközpont mozija a 2D-s filmekre 1360 forintos diákjegyet értékesít, a 3D-s filmekre pedig 1770 forintos jeggyel ülhettek be. Szerdánként kedvezményes napot tartanak, ilyenkor minden előadás, beleértve a 3D-seket is, 990 forintért látogatható.

A Cirko-Gejzírben 1600 forint a jegyek alapára, hétfőn és kedden tartanak kedvezményes napot, amikor 1000 forintért ülhettek be, extrém filmrajongóknak éves és féléves bérleteket kínálnak 22 ezer és 14 ezer forintért, amelyekkel bármennyi filmet megnézhettek.

Az Uránia Nemzeti Filmszínház teljes árú jegyei 1500 forintba kerülnek, az erkélyre és a páholyokba 1600 forintért ülhettek be. Diákkedvezménnyel, délelőttönként (a délután két órakor induló vetítésig bezárólag) és hétfőnként 1000 forintért ülhettek be.

Olyan film kerül a mozikba, amelyet tényleg kötelező megnézni

Az eredeti bemutató után fél évszázaddal ismét mozivásznon lesz látható Várkonyi Zoltán klasszikusa, a felújított Egri csillagok, amelyet vasárnaptól országszerte vetítenek. A forgalmazó közleménye felidézi, hogy Gárdonyi Géza azonos című történelmi regényéből Nemeskürty István írt forgatókönyvet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.