Kemény válasz az iparkamara elnökének: nem "tücsökszak" az andragógia

Nyílt levélben reagált Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) docense, az Andragógiai Szakbizottság elnöke...

  • Eduline
MTI / Vajda János

Nyílt levélben reagált Farkas Éva, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) docense, az Andragógiai Szakbizottság elnöke Parragh László vasárnapi nyilatkozatára. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Népszabadságnak adott interjúban "tücsökszaknak" nevezte az andragógiát, majd hozzátette: őt senki nem fogja meggyőzni arról, hogy ma az az egyik legfontosabb szak. "Szerintem azért választják sokan, mert az a legegyszerűbb. Ha oda bejutok, bármi lehet belőlem" - fogalmazott.

Az eduline-nak eljuttatott levélben a docens azt írja: "Parragh Úr láthatóan rendkívül tájékozatlan a felsőoktatás kérdéseit illetően, az andragógia hallatán pedig egyenesen paranoiás tüneteteket mutat, anélkül, hogy tisztában lenne félelme tárgyával és annak valós tartalmával."

Az andragógia szakról az SZTE docense azt írja: 2012-ben országosan 347 főt vettek fel nappali tagozatra, ebből mindössze 42 hallgató tanult államilag finanszírozott formában. "A szak a felnőttképzési és közművelődési folyamatok és intézmények menedzselésére, működtetésére alkalmas szakembereket képez. A személyügyi szervező vagy a munkavállalási tanácsadó szakirányon végzettek humánerőforrás-fejlesztéssel és -gazdálkodással, munkaerő-piaci tervezéssel, tanácsadási tevékenységekkel is képesek foglalkozni" - írja.

Az andragógusok elhelyezkedhetnek felnőttképzőknél, szakképző iskolák felnőttképzési tagozatánál, regionális képző központoknál, munkaügyi központoknál, önkormányzatoknál, közművelődési intézményekben, kulturális civil szervezeteknél vagy a munkanélküliséghez kapcsolódó szolgáltató területeken. A hallgatók elhelyezkedési mutatói a diplomás pályakövetési rendszer szerint is jók - teszi hozzá.

"Azt már csak mosolyogva jegyzem meg – és felhívom Parragh Elnök Úr figyelmét –, hogy maga az oktatási kormányzat is a magas munkaerő-piaci értékű szakok közé sorolta az andragógiát, amikor a – korábbi verzió szerint állami támogatásban nem részesülő – 16 szak közé sorolta" - írja a docens, aki szerint az andragógia "a legkurrensebb szakmák egyike".

"A hallgatók tudnak pályázni, képesek társadalmi összefüggéseket meglátni, képesek képzéseket tervezni, ismerik az embert, a művészeteket, a felnőttkor és a gyerekkor sajátosságait. Ennyi kulcskompetencia, ennyi tudás ritkán gyűlik össze egy szakmában, ez a szakma multidiszciplinaritásának előnye. Igaza van a kamara elnökének: az andragógia szakkal bármi is lehet a végzett hallgató. Bármi és bárhol, ahol felnőttekkel kell szakmailag, módszertanilag és emberileg felkészülten, oktatási céllal foglalkozni" - írja Farkas Éva.

A felnőttképzést érintő változásokról - szeptembertől hosszabbak és drágábbak lesznek az OKJ-s tanfolyamok - a docens azt írja: bár az új szabályozás célja, hogy a szakképesítés „egyenszilárdságú” legyen az iskolarendszerben szerzett végzettséggel, ezt nem a drasztikusan megemelt óraszám fogja biztosítani.

"A minőség a szakmailag átgondolt, a célcsoport igényeit figyelembe vevő, kidolgozott képzési programtól, a képzési program eredményes megvalósítását biztosító feltételek megszervezésétől és nem utolsósorban a felnőttoktató szakmai felkészültségétől, andragógiai, módszertani, kommunikációs, mediációs kompetenciáitól függ. Ezen felnőttképzési szakemberek képzését és ezen kompetenciák megszerzését biztosítjuk az andragógia szakon" - teszi hozzá Farkas.

"Tisztelettel kérem Elnök Urat, hogy a jövőben a felsőoktatásra és az andragógia szakra vonatkozó állításait tényekre, illetve saját tapasztalatokra alapozva tegye meg. Ennek érdekében tisztelettel hívom és várom Elnök Urat bármelyik andragógiai órámra, hogy saját andragógiai hiányosságait is pótolni tudja. Kérem továbbá Elnök Urat, hogy fogadjon gyakorlatra egy szegedi andragógus hallgatót csak egy hónapra. Nézze meg, mihez ért, mit tud megcsinálni, milyen kompetenciákkal rendelkezik. Ugyanis sommás ítéletével azokat a hallgatóinkat bántotta meg leginkább, akik komolyan veszik a felkészülést leendő szakmájukra, akik kutatómunkát végeznek, szakmai konferenciákon vesznek részt, akik az Országos Tudományos Diákköri Konferencián kiemelkedő eredményeket érnek el, és rendszeresen szerepelnek egyetemünk kiválósági listáin" - írja a docens.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.