Tudtad, hogy másképp látjuk a színeket nyáron?

Tudtátok, hogy másképpen látjuk a színeket nyáron, mint télen? Egy új kutatás bizonyította be, hogy nem mindig sárga a sárga.

  • Eduline
Pixabay.com

A legelterjedtebb felfogás szerint az emberi látás négy tiszta alapszínt tud megkülönböztetni: a kéket, a zöldet, a pirosat és a sárgát. Ezek közül a tiszta sárga azért különösen érdekes a kutatók számára, mert az egyes emberek látószervbeli különbségei ellenére erről a színről viszonylag nagy az egyetértés, sokan azonosítják ugyanazt a színt tiszta sárgaként. A Yorki Egyetem kutatói éppen azt akarták megvizsgálni, mitől olyan stabil ennek a színnek az érzékelése, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt – írta az Index.

Mint kiderült, az évszakok között a látásunk alkalmazkodik a természet változásaihoz. Amikor nyáron sokkal több a fákon a levél, a látórendszerünknek valamit kezdenie kell azzal, hogy több zöld színnek vagyunk kitéve, mint máskor. A szemünk azzal kompenzálja a helyzetet, hogy a természethez igazodva megváltoztatja, milyen árnyalatot látunk "sárgának". Olyan ez, mint amikor a színegyensúlyt állítjuk a tévén – magyarázta a kutatást vezető Lauren Welbourne.

Még több érdekesség

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezek után nem fogod

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A kutatók 67 alanyt teszteltek januárban és júniusban. Beültették őket egy sötétített szobába, és miután hozzászokott a szemük a fényviszonyokhoz, megkérték őket, hogy egy kolorimétert állítgatva keressék meg azt az árnyalatot, amelyiket tiszta sárgának látnak, vagyis amelyikbe szerintük se zöld, se piros nem keveredik. A tesztalanyok januárban több zöldet adtak a sárgához, mint júniusban, amikor ugyanazt az általuk érzékelt színt állították be.

Ez az első alkalom, amikor kimutatták, hogy a környezet természetes változásai hatással van a színérzékelésünkre – mondta Welbourne, aki szerint ez az eredmény ugyan közvetlenül nem járul hozzá egyetlen rendellenesség gyógyításához sem, a látásunk működésének pontosabb megértése ugyanakkor hozzájárulhat a hatékonyabb kezelések kidolgozásához is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.