Tudtátok, hogy másképpen látjuk a színeket nyáron, mint télen? Egy új kutatás bizonyította be, hogy nem mindig sárga a sárga.
A legelterjedtebb felfogás szerint az emberi látás négy tiszta alapszínt tud megkülönböztetni: a kéket, a zöldet, a pirosat és a sárgát. Ezek közül a tiszta sárga azért különösen érdekes a kutatók számára, mert az egyes emberek látószervbeli különbségei ellenére erről a színről viszonylag nagy az egyetértés, sokan azonosítják ugyanazt a színt tiszta sárgaként. A Yorki Egyetem kutatói éppen azt akarták megvizsgálni, mitől olyan stabil ennek a színnek az érzékelése, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt – írta az Index.
Mint kiderült, az évszakok között a látásunk alkalmazkodik a természet változásaihoz. Amikor nyáron sokkal több a fákon a levél, a látórendszerünknek valamit kezdenie kell azzal, hogy több zöld színnek vagyunk kitéve, mint máskor. A szemünk azzal kompenzálja a helyzetet, hogy a természethez igazodva megváltoztatja, milyen árnyalatot látunk "sárgának". Olyan ez, mint amikor a színegyensúlyt állítjuk a tévén – magyarázta a kutatást vezető Lauren Welbourne.
| Még több érdekesség |
8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene |
A kutatók 67 alanyt teszteltek januárban és júniusban. Beültették őket egy sötétített szobába, és miután hozzászokott a szemük a fényviszonyokhoz, megkérték őket, hogy egy kolorimétert állítgatva keressék meg azt az árnyalatot, amelyiket tiszta sárgának látnak, vagyis amelyikbe szerintük se zöld, se piros nem keveredik. A tesztalanyok januárban több zöldet adtak a sárgához, mint júniusban, amikor ugyanazt az általuk érzékelt színt állították be.
Ez az első alkalom, amikor kimutatták, hogy a környezet természetes változásai hatással van a színérzékelésünkre – mondta Welbourne, aki szerint ez az eredmény ugyan közvetlenül nem járul hozzá egyetlen rendellenesség gyógyításához sem, a látásunk működésének pontosabb megértése ugyanakkor hozzájárulhat a hatékonyabb kezelések kidolgozásához is.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
