Tudtad, hogy másképp látjuk a színeket nyáron?

Tudtátok, hogy másképpen látjuk a színeket nyáron, mint télen? Egy új kutatás bizonyította be, hogy nem mindig sárga a sárga.

  • Eduline
Pixabay.com

A legelterjedtebb felfogás szerint az emberi látás négy tiszta alapszínt tud megkülönböztetni: a kéket, a zöldet, a pirosat és a sárgát. Ezek közül a tiszta sárga azért különösen érdekes a kutatók számára, mert az egyes emberek látószervbeli különbségei ellenére erről a színről viszonylag nagy az egyetértés, sokan azonosítják ugyanazt a színt tiszta sárgaként. A Yorki Egyetem kutatói éppen azt akarták megvizsgálni, mitől olyan stabil ennek a színnek az érzékelése, illetve milyen tényezők befolyásolják ezt – írta az Index.

Mint kiderült, az évszakok között a látásunk alkalmazkodik a természet változásaihoz. Amikor nyáron sokkal több a fákon a levél, a látórendszerünknek valamit kezdenie kell azzal, hogy több zöld színnek vagyunk kitéve, mint máskor. A szemünk azzal kompenzálja a helyzetet, hogy a természethez igazodva megváltoztatja, milyen árnyalatot látunk "sárgának". Olyan ez, mint amikor a színegyensúlyt állítjuk a tévén – magyarázta a kutatást vezető Lauren Welbourne.

Még több érdekesség

8 érdekesség, amit tuti nem tudtál a Földről

Tuti nem tudtad, hogy ezért van rád nagy hatással egy zene

Eddig boldogan tömted magadba a kólát? Ezek után nem fogod

Megint megdőlt valami, amit eddig igaznak hittünk

A kutatók 67 alanyt teszteltek januárban és júniusban. Beültették őket egy sötétített szobába, és miután hozzászokott a szemük a fényviszonyokhoz, megkérték őket, hogy egy kolorimétert állítgatva keressék meg azt az árnyalatot, amelyiket tiszta sárgának látnak, vagyis amelyikbe szerintük se zöld, se piros nem keveredik. A tesztalanyok januárban több zöldet adtak a sárgához, mint júniusban, amikor ugyanazt az általuk érzékelt színt állították be.

Ez az első alkalom, amikor kimutatták, hogy a környezet természetes változásai hatással van a színérzékelésünkre – mondta Welbourne, aki szerint ez az eredmény ugyan közvetlenül nem járul hozzá egyetlen rendellenesség gyógyításához sem, a látásunk működésének pontosabb megértése ugyanakkor hozzájárulhat a hatékonyabb kezelések kidolgozásához is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.