Az Emmi szerint nem akarják leépíteni a gimnáziumokat

A középfokú oktatást átalakító intézkedések célja, hogy a tanulók személyiségükhöz, készségeikhez és képességeikhez illeszkedő iskolatípust és ezen keresztül a megfelelő életpályát választhassanak, amely összhangban áll a munkaerő-piaci igényekkel is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.

  • MTI
Túry Gergely

Mint közleményükben írták: a kormány célja, hogy az alapképzést követően a diákok tudásának megfelelően legyen lehetőség továbbtanulni, hogy olyan szakmát vagy diplomát szerezhessenek, amellyel el is tudnak helyezkedni, vagyis azt a munkát végezzék, amit tanultak és ezzel tudjanak boldogulni. Olyan oktatási rendszer kell, ami mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást támogatja és tekintettel van a később megjelenő talentumra - mutattak rá.

Kiemelték: az elmúlt években jellemzően a szakiskolai képzésre jelentkezők alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, magas volt az iskolatípust elhagyók száma is. A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését. 

A köznevelési államtitkárság ismét jelezte, hogy a 2015. évi költségvetési előterjesztés alapján a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot jut. Megerősítették: a kormány a gimnáziumok leépítésére nem készül, hiszen a gimnáziumok feladata az alapműveltség biztosításával az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.