A középfokú oktatást átalakító intézkedések célja, hogy a tanulók személyiségükhöz, készségeikhez és képességeikhez illeszkedő iskolatípust és ezen keresztül a megfelelő életpályát választhassanak, amely összhangban áll a munkaerő-piaci igényekkel is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.
Mint közleményükben írták: a kormány célja, hogy az alapképzést követően a diákok tudásának megfelelően legyen lehetőség továbbtanulni, hogy olyan szakmát vagy diplomát szerezhessenek, amellyel el is tudnak helyezkedni, vagyis azt a munkát végezzék, amit tanultak és ezzel tudjanak boldogulni. Olyan oktatási rendszer kell, ami mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást támogatja és tekintettel van a később megjelenő talentumra - mutattak rá.
Kiemelték: az elmúlt években jellemzően a szakiskolai képzésre jelentkezők alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, magas volt az iskolatípust elhagyók száma is. A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését.
A köznevelési államtitkárság ismét jelezte, hogy a 2015. évi költségvetési előterjesztés alapján a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot jut. Megerősítették: a kormány a gimnáziumok leépítésére nem készül, hiszen a gimnáziumok feladata az alapműveltség biztosításával az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A lista élén főként művészeti és kreatív alapképzések állnak, ahol a pályakezdők bére sokszor még a bruttó 300 ezer forintot sem éri el – a jelentkezések számán ez azonban nem feltétlenül látszik meg.
A miniszterelnöki biztos szerint soha nem látott stabilitást építettek és újra vonzóvá tették a pedagóguspályát.
Hiába nő évről évre az óvodapedagógus képzésekre jelentkezők száma, a szakemberhiány továbbra is jelentős: a Pedagógusok Szakszervezete szerint több ezer óvodapedagógus hiányzik a rendszerből, amit az emelkedő felvételi számok egyelőre csak részben tudnak ellensúlyozni.
@eduline.hu Március 11-én ismét a Kossuth térre vonultak a kulturális szféra dolgozói. A tüntetésen egy egyetemi tanárként is dolgozó restaurátort kérdeztünk arról, mennyit keres, milyen munkát végez nap mint nap, és hogyan lehet ebből a fizetésből megélni Budapesten. #kkdsz #kulturalisdolgozok #restaurator #kultura #beremeles
♬ original sound - eduline.hu
A kollégiumi férőhelyhiány és az égbe szökő albérletárak mellett egyre több egyetemista vállal munkát a nappali képzés mellett is. Sokan nemcsak heti pár órát vállalnak, hanem gyakorlatilag egy második állást visznek az egyetem mellett – ennek pedig komoly ára van. Eltűnik a szabadidő, kimaradnak a közösségi élmények és egyre inkább háttérbe szorul az egyetemi élet.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
