A középfokú oktatást átalakító intézkedések célja, hogy a tanulók személyiségükhöz, készségeikhez és képességeikhez illeszkedő iskolatípust és ezen keresztül a megfelelő életpályát választhassanak, amely összhangban áll a munkaerő-piaci igényekkel is - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma köznevelési államtitkársága csütörtökön az MTI-vel.
Mint közleményükben írták: a kormány célja, hogy az alapképzést követően a diákok tudásának megfelelően legyen lehetőség továbbtanulni, hogy olyan szakmát vagy diplomát szerezhessenek, amellyel el is tudnak helyezkedni, vagyis azt a munkát végezzék, amit tanultak és ezzel tudjanak boldogulni. Olyan oktatási rendszer kell, ami mind a felzárkózást, mind a tehetséggondozást támogatja és tekintettel van a később megjelenő talentumra - mutattak rá.
Kiemelték: az elmúlt években jellemzően a szakiskolai képzésre jelentkezők alacsony tanulmányi átlaggal rendelkeztek, magas volt az iskolatípust elhagyók száma is. A kormány intézkedései ezt a folyamatot kívánják fékezni, elérni és a társadalom számára is elismertté tenni a fizikai munkát és annak megbecsülését.
A köznevelési államtitkárság ismét jelezte, hogy a 2015. évi költségvetési előterjesztés alapján a középfokú oktatásra az idei 196 milliárd helyett 2015-ben 209 milliárd forintot jut. Megerősítették: a kormány a gimnáziumok leépítésére nem készül, hiszen a gimnáziumok feladata az alapműveltség biztosításával az érettségire és a továbbtanulásra való felkészítés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
