Egészen megdöbbentő dolgok mennek a japán munkahelyeken

Bocsánatot kért egy japán egyetem, amiért egyik professzora fitymáló megjegyzést tett azon honfitársaira, akik belehalnak a munkahelyi túlhajszoltságba.

  • MTI
Stiller Ákos
A Muszasino Egyetem professzora - egy volt üzletember - egy internetes kommentben szánalmasnak nevezte, hogy valaki a túlmunkába haljon bele. A bejegyezés hatalmas felháborodást váltott ki az online közösségben, és bár időközben törölték, az egyetem szerdán közleményben kért bocsánatot a bántó megjegyzésért, amely - mint hangsúlyozták - semmilyen módon nem tükrözi az egyetem véleményét.

A professzor azután bagatellizálta a problémát, hogy a japán kormány a napokban - az ország történetében első ízben - úgynevezett Fehér könyvet tett közzé a Japánban karosinak nevezett jelenségről, a munkavállalók mértéktelen túldolgoztatásáról, amely nem ritkán halálhoz vezet.

A jelentés szerint a japán cégek 23 százalékánál fordul elő, hogy az állományban lévő munkatársak havi 80 óránál is többet túlóráznak, sőt a munkáltatók 12 százalékánál a 100 órát is meghaladja a havi túlmunka.

A kormány 10 ezer vállalatot kérdezett meg a túlmunkáról, választ 1743 munkáltatótól és 20 ezer munkavállalótól kapott.

A Fehér könyv szerint a japán egészségügyi, népjóléti és munkaügyi minisztérium a márciussal zárult 2015-ös költségvetési évben 93 öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet ismert el karosiként, vagyis munkahelyi gondokkal összefüggőnek.

A kormányjelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a rendőrség és a miniszterelnöki hivatal adatai szerint tavaly 2159, a munkavállalással összefüggő öngyilkosság történt az országban, vagyis a munkaügyi minisztérium által karosinak elismert esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik.

A karosiról szóló első Fehér könyv azért készült, mert egy 2014 novemberében hatályba lépett törvény az állam feladatává tette a munkahelyi túlhajszoltság okozta halálestek és öngyilkosságok megelőzését.  A jogszabály kötelezi a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassa a parlamentet a karosihelyzetről és arról, milyen intézkedéseket tesz a túlmunka okozta halálozások megakadályozására, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle szabályozást vagy szankciót.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.