Bocsánatot kért egy japán egyetem, amiért egyik professzora fitymáló megjegyzést tett azon honfitársaira, akik belehalnak a munkahelyi túlhajszoltságba.
A Muszasino Egyetem professzora - egy volt üzletember - egy internetes kommentben szánalmasnak nevezte, hogy valaki a túlmunkába haljon bele. A bejegyezés hatalmas felháborodást váltott ki az online közösségben, és bár időközben törölték, az egyetem szerdán közleményben kért bocsánatot a bántó megjegyzésért, amely - mint hangsúlyozták - semmilyen módon nem tükrözi az egyetem véleményét.
A professzor azután bagatellizálta a problémát, hogy a japán kormány a napokban - az ország történetében első ízben - úgynevezett Fehér könyvet tett közzé a Japánban karosinak nevezett jelenségről, a munkavállalók mértéktelen túldolgoztatásáról, amely nem ritkán halálhoz vezet.
A jelentés szerint a japán cégek 23 százalékánál fordul elő, hogy az állományban lévő munkatársak havi 80 óránál is többet túlóráznak, sőt a munkáltatók 12 százalékánál a 100 órát is meghaladja a havi túlmunka.
A kormány 10 ezer vállalatot kérdezett meg a túlmunkáról, választ 1743 munkáltatótól és 20 ezer munkavállalótól kapott.
A Fehér könyv szerint a japán egészségügyi, népjóléti és munkaügyi minisztérium a márciussal zárult 2015-ös költségvetési évben 93 öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet ismert el karosiként, vagyis munkahelyi gondokkal összefüggőnek.
A kormányjelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a rendőrség és a miniszterelnöki hivatal adatai szerint tavaly 2159, a munkavállalással összefüggő öngyilkosság történt az országban, vagyis a munkaügyi minisztérium által karosinak elismert esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik.
A karosiról szóló első Fehér könyv azért készült, mert egy 2014 novemberében hatályba lépett törvény az állam feladatává tette a munkahelyi túlhajszoltság okozta halálestek és öngyilkosságok megelőzését. A jogszabály kötelezi a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassa a parlamentet a karosihelyzetről és arról, milyen intézkedéseket tesz a túlmunka okozta halálozások megakadályozására, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle szabályozást vagy szankciót.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
