Bocsánatot kért egy japán egyetem, amiért egyik professzora fitymáló megjegyzést tett azon honfitársaira, akik belehalnak a munkahelyi túlhajszoltságba.
A professzor azután bagatellizálta a problémát, hogy a japán kormány a napokban - az ország történetében első ízben - úgynevezett Fehér könyvet tett közzé a Japánban karosinak nevezett jelenségről, a munkavállalók mértéktelen túldolgoztatásáról, amely nem ritkán halálhoz vezet.
A jelentés szerint a japán cégek 23 százalékánál fordul elő, hogy az állományban lévő munkatársak havi 80 óránál is többet túlóráznak, sőt a munkáltatók 12 százalékánál a 100 órát is meghaladja a havi túlmunka.
A kormány 10 ezer vállalatot kérdezett meg a túlmunkáról, választ 1743 munkáltatótól és 20 ezer munkavállalótól kapott.
A Fehér könyv szerint a japán egészségügyi, népjóléti és munkaügyi minisztérium a márciussal zárult 2015-ös költségvetési évben 93 öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet ismert el karosiként, vagyis munkahelyi gondokkal összefüggőnek.
A kormányjelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a rendőrség és a miniszterelnöki hivatal adatai szerint tavaly 2159, a munkavállalással összefüggő öngyilkosság történt az országban, vagyis a munkaügyi minisztérium által karosinak elismert esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik.
A karosiról szóló első Fehér könyv azért készült, mert egy 2014 novemberében hatályba lépett törvény az állam feladatává tette a munkahelyi túlhajszoltság okozta halálestek és öngyilkosságok megelőzését. A jogszabály kötelezi a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassa a parlamentet a karosihelyzetről és arról, milyen intézkedéseket tesz a túlmunka okozta halálozások megakadályozására, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle szabályozást vagy szankciót.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
