Egészen megdöbbentő dolgok mennek a japán munkahelyeken

Bocsánatot kért egy japán egyetem, amiért egyik professzora fitymáló megjegyzést tett azon honfitársaira, akik belehalnak a munkahelyi túlhajszoltságba.

  • MTI
Stiller Ákos
A Muszasino Egyetem professzora - egy volt üzletember - egy internetes kommentben szánalmasnak nevezte, hogy valaki a túlmunkába haljon bele. A bejegyezés hatalmas felháborodást váltott ki az online közösségben, és bár időközben törölték, az egyetem szerdán közleményben kért bocsánatot a bántó megjegyzésért, amely - mint hangsúlyozták - semmilyen módon nem tükrözi az egyetem véleményét.

A professzor azután bagatellizálta a problémát, hogy a japán kormány a napokban - az ország történetében első ízben - úgynevezett Fehér könyvet tett közzé a Japánban karosinak nevezett jelenségről, a munkavállalók mértéktelen túldolgoztatásáról, amely nem ritkán halálhoz vezet.

A jelentés szerint a japán cégek 23 százalékánál fordul elő, hogy az állományban lévő munkatársak havi 80 óránál is többet túlóráznak, sőt a munkáltatók 12 százalékánál a 100 órát is meghaladja a havi túlmunka.

A kormány 10 ezer vállalatot kérdezett meg a túlmunkáról, választ 1743 munkáltatótól és 20 ezer munkavállalótól kapott.

A Fehér könyv szerint a japán egészségügyi, népjóléti és munkaügyi minisztérium a márciussal zárult 2015-ös költségvetési évben 93 öngyilkosságot vagy öngyilkossági kísérletet ismert el karosiként, vagyis munkahelyi gondokkal összefüggőnek.

A kormányjelentés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy a rendőrség és a miniszterelnöki hivatal adatai szerint tavaly 2159, a munkavállalással összefüggő öngyilkosság történt az országban, vagyis a munkaügyi minisztérium által karosinak elismert esetek csak a jéghegy csúcsát jelenthetik.

A karosiról szóló első Fehér könyv azért készült, mert egy 2014 novemberében hatályba lépett törvény az állam feladatává tette a munkahelyi túlhajszoltság okozta halálestek és öngyilkosságok megelőzését.  A jogszabály kötelezi a kormányt, hogy rendszeresen tájékoztassa a parlamentet a karosihelyzetről és arról, milyen intézkedéseket tesz a túlmunka okozta halálozások megakadályozására, ugyanakkor nem tartalmaz semmiféle szabályozást vagy szankciót.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.