Nehezen emészti a buszos szakma az Emberi Erőforrások Minisztériumának januártól érvényes rendeletét, amelyet a 17 halálos áldozattal járó veronai buszbalesetre válaszul hozott meg a kormány.
A rendelet egyik legérdekesebb értelmezési pontja az, hogy az előírások betartásáért az intézmény vezetője, tehát az iskolaigazgató a felelős - írja a G7. Ha nem tartják be a szabályokat, vagyis például nincs meg a sofőrnek a megfelelő orvosi igazolása, akkor az iskolaigazgató vonható felelősségre, és nem a buszos cég.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) azt állítja, hogy az iskolaigazgatónak akkor is kötelessége ellenőrizni a busz életkorát és a sofőrök orvosi igazolásait, ha a cég külföldi. Egy nagyobb piaci szereplő azt mondta nekünk, hogy az új feltételek szerint gyakorlatilag duplájára kellett növelnie az árait, és az iskolák egyelőre ezt nem fogadják el, ezért most alig van megrendelése. Továbbá attól is tartanak a szakmában, hogy a külföldi cégek rámozdulnak a lehetőségre, hiszen rájuk nem vonatkoznak a szigorúbb szabályok.
A rendelet kizárólag az iskolai utakra korlátozódik, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megrendelő lapon egy tanítási intézmény aláírásának kell szerepelnie. Ha ez nem teljesül, akkor a gyerekekkel teli busz lehet 13 évnél öregebb, és mehet éjszaka is. Ezért vetődik fel az a lehetőség, hogy ugyanazt az utat ne az iskola, hanem a szülők rendeljék meg, hiszen a költséget amúgy is ők fizetik.
Értelmetlen kérdésekkel bombázta a Klik az igazgatókat a sítáborokról
Ez a cikk több mint egy éve frissült utoljára, ezért lehetséges, hogy a tartalma már elavult. Használd a cikk alján lévő kulcsszavakat vagy a keresőt a frissebb anyagok eléréséhez. Alig egy óra válaszadási időt kaptak az intézményvezetők. Az eltelt évek során számos alkalommal kért rendkívül rövid időn belül adatszolgáltatást a Klebelsberg Központ, előfordult például, hogy a "migráns" tanulókról kellett információkat kiadniuk.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
