Ezek voltak a középszintű történelemérettségi esszétémái az elmúlt négy évben
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Hétkor felkel, nyolcra megreggelizik és felöltözik, kilenckor elkezdi a munkát, tizenkettőtől fél egyig ebédszünetet tart, fél hat-hat körül pedig kikapcsolja a laptopját - így néz ki a sajtókapcsolati munkatársként dolgozó, 30 éves Anita átlagos napja. Azt mondja, amikor az állásinterjún megemlítette a cég képviselője, hogy nem kötelező minden nap bejárni az irodába, eldöntötte, hogy nem fogja kihasználni a lehetőséget, "meg voltam győződve arról, hogy én csak egy irodában tudom jól végezni a feladataimat".
Azóta rájött, mire is lehet használni a home office-megoldást. "Amikor egy-egy nagyobb, elmélyülést igénylő munkába kezdek, akkor jól jön a csend, a nyugalom, hogy nem csörög folyamatosan valakinek a telefonja, mint az irodában. És persze jól jön az a plusz másfél óra is, amit azzal spórolok meg, hogy nem kell a város másik végére utaznom. Ezzel úgy tudok túlórázni, hogy az nem megy a szabadidőm rovására" - magyarázza.
Az otthoni munkavégzés, vagyis a home office Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban egyre népszerűbb, és itthon is egyre kedveltebb. Bár a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) utoljára 2011-ben végzett felmérést a távmunkáról - ebből az derült ki, hogy rendszeresen 40 500-an, míg alkalmanként 53 600-an dolgoznak otthonról -, a Magyar Távmunka Szövetség 2012-ben is készített kutatást a témáról. Arra voltak kíváncsiak, hány cég engedélyezi az alkalmazottaknak az otthoni munkát. Az eredmények azt mutatják hogy a cégek több mint kétharmada alkalmanként használja a távmunka valamely formáját.
Home office – egyre népszerűbb
Alighanem a távmunka terjedésére utal az is, hogy 2012 óta minden évben megszervezik a Dolgozz otthonról napot, amelyet a Microsoft és a Telenor indított útjára, és amelyhez az idén már több mint 150 cég és 4000 munkavállaló csatlakozott. Nem véletlen, hogy ez a két cég jegyzi a kezdeményezést - egyik vállalatnál sem lepődnek meg azon, ha a munkatársak időnként otthonról végzik a feladataikat.
„Nálunk mindenki kötetlen munkarendben dolgozik, nincs törzsidő, amikor bent kellene lenni az irodában, sőt egyáltalán nem kötelező bejárni. A teljesítményt az alapján mérjük, hogy mit tesznek le a munkavállalók az asztalra. Minden technikai eszköz adott az irodán kívüli munkához” – mondta az eduline-nak Friedl Zsuzsanna, a Microsoft magyarországi központjának HR-vezetője, hozzátéve: a kisgyermekeseknek „speciális” megoldásokat kínálnak.
Shutterstock
Gyerekkel otthonról dolgozni nem a leghatékonyabb, ezért elsősorban részmunkaidős lehetőséget kínálnak a GYES-ről visszatérőknek, de mivel a kötetlen munkarend mellett nehéz meghatározni, hogy mi számít részmunkaidőnek, azt szokták ajánlani, hogy ne naponta négy órát, hanem hetente két-három napot dolgozzanak a munkavállalók. „Ez nálunk bevált” – mondta Friedl Zsuzsanna.
Hasonló rugalmas módszereket máshol is ajánlanak – bár még mindig kevés cégvezető tudja például, hogy a kisgyermekes anyukáknak tökéletes megoldás lehet a job-sharing, vagyis az osztott munkaidő-beosztás, amelynek lényege, hogy ugyanazt a nyolcórás állást két munkavállaló tölti be 4-4 órában. Ugyanígy vonzó konstrukció a sűrített munkahét is - a kollégák négy napig tíz-tíz órát töltenek a munkahelyükön, szabaddá téve ezzel az ötödik munkanapot.
Hatékony az otthoni munka?
Megoszlanak a vélemények. Az amerikai CareerBuilder 2012-es, 5000 alkalmazott bevonásával készített felmérése például arra mutatott rá, hogy az otthonról dolgozók hajlamosak több dolgot csinálni egyszerre, ami csökkenti a munka hatékonyságát, ráadásul egy részük a szokásos nyolc helyett mindössze négy-hét órát dolgozik.
A nagyvállalatok HR-eseinek tapasztalatai ezzel szemben kifejezetten jók: azt mondják, a szabadabb időbeosztás miatt kollégáik elégedettebbek, ez pedig a munkájukra is jó hatással van, a nyugodt otthoni környezet elősegíti a hatékony munkavégzést, az utazás miatt pedig időt és pénzt spórolnak, a környezetvédelmi szempontokról nem is beszélve. Sőt, a távmunka a munkavállaló és a munkáltató közötti bizalmat is erősíti. Ugyanezt az Amerikai Pszichológiai Társaság is megerősítette: a kutatók arra jutottak, hogy az időnként vagy állandóan otthon dolgozók elégedettebbek az állásukkal, mint azok, akik hétfőtől péntekig reggel nyolctól délután ötig bent ülnek az irodában, a távmunkások ráadásul lojálisabbak is a munkaadójukhoz.
Pizsamában a laptop előtt
A CareerBuilder egy érdekességet is nyilvánosságra hozott, amely rávilágít arra, hogy nem mindenkinek tesz jót az otthoni munka: a felmérés szerint az otthon dolgozó férfiak 41 százaléka, a nőknek pedig 21 százaléka hajlamos arra, hogy otthon pizsamában végezze a munkáját. "Korábban itt hibáztam én is. Reggel megfőztem a kávémat, leültem a laptop elé, aztán délután háromkor arra jöttem rá, hogy még mindig hálóingben ülök az íróasztalomnál" - magyarázza Anita. Azt mondja, két hónap után rájött, hogy csak akkor tud otthonról dolgozni, ha még reggel felírja az aznapi feladatokat, beosztja az idejét, a napja pedig pont olyan, mint ha bent ülne az irodában. "Például az ebédre legfeljebb harminc percet szánok, ahogy az irodában is, és minden reggel normális ruhát veszek fel. A pizsama szóba se jöhet" - teszi hozzá.
Shutterstock
A szakemberek egyetértenek abban, hogy hiába nyitott a home office-megoldásokra a munkahely, az csak azoknak a munkavállalóknak való, akik könnyen be tudják osztani az idejüket, nincs szükségük irányításra a feladatok priorizálásához, nem hiányolják az irodai nyüzsgést és a társaságot, valamint szét tudják választani a munkára és a magánéletre szánt időt. Ez utóbbi nem könnyű feladat: míg egy "sima" napon az utazás (jó esetben) lezárja a munkaidőt, addig otthon nincs ilyen határ, ez pedig mind a lógósoknak, mind a munkaalkoholistáknak komoly rizikót jelent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
