Ezek a munkahelyek vannak tiltólistán: hol dolgoznának a diákok?

A diákok 83 százaléka olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés. Ezzel szemben a munkavállalók több mint fele tapasztalt már valamilyen diszkriminációt, és maguk a dolgozók is sokszor előítéletesen viszonyulnak a különböző kisebbségekhez tartozó munkatársakhoz, de még a nőkhöz is.

  • Eduline

A Gemius felméréséből kiderül, hogy a romákat és az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) közösség tagjait fogadják el legkevésbé a kollégák. Roma főnököt a megkérdezettek háromnegyede nem szeretne, LMBTQ embereket pedig 69 százalékuk. Ezután következnek a testi fogyatékossággal élők, a zsidó vallásúak, majd a más politikai beállítottságú emberek. Megdöbbentő, de a válaszadók 23 százaléka még nőkkel sem szívesen dolgozna együtt, majdnem minden második megkérdezett pedig nem fogadna el női főnököt, illetve nem is szívesen lenne nő főnöke. A nőknek esélyük sincs a jobb fizetésre és a magasabb beosztásra?

Gemius

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a diszkriminációt elutasító munkahelyeken boldogabbak és elkötelezettebbek a dolgozók. A Prezi, az Espell és a Google elindította a Nyitottak vagyunk kezdeményezést, amelyhez olyan - már több mint hétszáz - cég csatlakozott, amelyek alapértéknek tekintik, hogy életkorra, nemi identitásra, szexuális orientációra, etnikumra, vallásra vagy politikai meggyőződésre, fizikai adottságokra tekintet nélkül, csak az érdemeik alapján ítéljék meg a munkatársakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna