A diákok 83 százaléka olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés. Ezzel szemben a munkavállalók több mint fele tapasztalt már valamilyen diszkriminációt, és maguk a dolgozók is sokszor előítéletesen viszonyulnak a különböző kisebbségekhez tartozó munkatársakhoz, de még a nőkhöz is.
A Gemius felméréséből kiderül, hogy a romákat és az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) közösség tagjait fogadják el legkevésbé a kollégák. Roma főnököt a megkérdezettek háromnegyede nem szeretne, LMBTQ embereket pedig 69 százalékuk. Ezután következnek a testi fogyatékossággal élők, a zsidó vallásúak, majd a más politikai beállítottságú emberek. Megdöbbentő, de a válaszadók 23 százaléka még nőkkel sem szívesen dolgozna együtt, majdnem minden második megkérdezett pedig nem fogadna el női főnököt, illetve nem is szívesen lenne nő főnöke. A nőknek esélyük sincs a jobb fizetésre és a magasabb beosztásra?
A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a diszkriminációt elutasító munkahelyeken boldogabbak és elkötelezettebbek a dolgozók. A Prezi, az Espell és a Google elindította a Nyitottak vagyunk kezdeményezést, amelyhez olyan - már több mint hétszáz - cég csatlakozott, amelyek alapértéknek tekintik, hogy életkorra, nemi identitásra, szexuális orientációra, etnikumra, vallásra vagy politikai meggyőződésre, fizikai adottságokra tekintet nélkül, csak az érdemeik alapján ítéljék meg a munkatársakat.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
