Ezek a munkahelyek vannak tiltólistán: hol dolgoznának a diákok?

A diákok 83 százaléka olyan helyen szeretne dolgozni, ahol nincs hátrányos megkülönböztetés. Ezzel szemben a munkavállalók több mint fele tapasztalt már valamilyen diszkriminációt, és maguk a dolgozók is sokszor előítéletesen viszonyulnak a különböző kisebbségekhez tartozó munkatársakhoz, de még a nőkhöz is.

  • Eduline

A Gemius felméréséből kiderül, hogy a romákat és az LMBTQ (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer) közösség tagjait fogadják el legkevésbé a kollégák. Roma főnököt a megkérdezettek háromnegyede nem szeretne, LMBTQ embereket pedig 69 százalékuk. Ezután következnek a testi fogyatékossággal élők, a zsidó vallásúak, majd a más politikai beállítottságú emberek. Megdöbbentő, de a válaszadók 23 százaléka még nőkkel sem szívesen dolgozna együtt, majdnem minden második megkérdezett pedig nem fogadna el női főnököt, illetve nem is szívesen lenne nő főnöke. A nőknek esélyük sincs a jobb fizetésre és a magasabb beosztásra?

Gemius

A kutatásból ugyanakkor az is kiderült, hogy a diszkriminációt elutasító munkahelyeken boldogabbak és elkötelezettebbek a dolgozók. A Prezi, az Espell és a Google elindította a Nyitottak vagyunk kezdeményezést, amelyhez olyan - már több mint hétszáz - cég csatlakozott, amelyek alapértéknek tekintik, hogy életkorra, nemi identitásra, szexuális orientációra, etnikumra, vallásra vagy politikai meggyőződésre, fizikai adottságokra tekintet nélkül, csak az érdemeik alapján ítéljék meg a munkatársakat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.