Hányan keresnek állást a 24 évnél fiatalabbak közül?

Az európai uniós átlag alatt van a fiatalkori munkanélküliség - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) család- és ifjúságügyért felelős államtitkára pénteken Budapesten, sajtótájékoztatón.

  • MTI
Túry Gergely

Novák Katalin közölte, 2010-ben még 26,5 százalékos volt a 15-24 éves korosztályban a munkanélküliség, ez mostanra 11,3 százalékra csökkent. Az uniós átlag jelenleg 16,6 százalék - jegyezte meg. A fiatalok foglalkoztatottsága ezalatt mintegy 60 százalékkal emelkedett, 18,6 százalékról 29,3 százalékra - ismertette az államtitkár.

Novák Katalin a fiatalok elhelyezkedését segítő intézkedések közül kiemelte az ifjúsági garanciaprogramot, amely azoknak a 25 év alatti fiataloknak biztosít képzést vagy munkalehetőséget, akik tartósan, legalább hat hónapja nem tudnak elhelyezkedni. A programon keresztül eddig 190 ezer fiatalt tudtak megszólítani, közülük 90 ezernek már konkrét ajánlatot is tettek - fűzte hozzá.

Állást kerestek?
Nemrég szereztétek meg a diplomát, ezért éppen életetek első "igazi" állását keresitek? Vagy többéves szakmai tapasztalattal váltanátok munkahelyet, esetleg teljesen új területen építenétek karriert? Nézzétek meg a Jobline állásajánlatait!

A munkahelyvédelmi akció a munkaadókat ösztönzi különböző kedvezményekkel arra, hogy 25 év alatti fiatalokat alkalmazzanak. Ennek köszönhetően már 170 ezer fiatalnak sikerült elhelyezkednie, a munkáltatóknál pedig körülbelül kétmilliárd forintos többlet maradt - közölte az államtitkár.

Ezért érdemes megszerezni a diplomát - adatok

Az OECD-országok közül Magyarországon a legalacsonyabb a diplomások között a munkanélküliség - mondta Palkovics László, a felsőoktatásért felelős államtitkár szerda reggel az M1 aktuális csatornán. Az államtitkár szerint az említettek körében a munkanélküliség nem éri el a 2,5 százalékot, ami alacsonyabb, mint Németországban.

 
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.