Jóval többen jelentkeztek az idén felsőoktatási szakképzésre, mint egy évvel korábban - összesen 11 020-an jelöltek meg kétéves képzést. Milyenek voltak a 2013-as ponthatárok az öt legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésen?
Turizmus-vendéglátás
Az idén is a turizmus-vendéglátás a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés, 2230-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 2023-an szeretnétek állami helyre bekerülni. Turizmus szakirányon tavaly a Nyíregyházi Főiskolán (NYF) volt a legmagasabb, 240 a ponthatár, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemre (NYME), a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és a Szent István Egyetemre (SZIE) már a 200 pontos minimumponthatár elérésével be lehetett kerülni. A Budapesti Gazdasági Főiskolára (BGF) és a Debreceni Egyetemre (DE) is 208 pont kellett.
A vendéglátó szakirányon a Szent István Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, ott 254 pont kellett, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemen elegendő volt 202 pont is.
Kereskedelem és marketing
A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésnek három szakiránya van. A BGF-en a kereskedelmi szakirányon volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202 pont. Ugyanennek a szakiránynak a ponthatára 2013-ban a Debreceni Egyetemen 210 pont, a Miskolci Egyetemen 218 pont, a Kaposvári Egyetemen pedig 240 pont volt.
Kereskedelmi logisztikai szakirányra a Szolnoki Főiskolán már 200 ponttal be lehetett kerülni, de a BGF-en is elég volt 204 pont. Debrecenben 210 pont kellett, a Kaposvári Egyetemen 264, a Károly Róbert Főiskolán pedig 300.
Marketingkommunikáció szakirányra a Szent István Egyetemen 262 pont kellett, a Károly Róbert Főiskolán 252, a Kaposvári Egyetemen 240, a BGF-en és a pécsi egyetemen viszont csak 210. Felvételi: ezekre a felsőoktatási szakképzésekre a legnehezebb bekerülni.
Gazdálkodási és menedzsment
A kis- és középvállalkozási szakirányon 288 volt a legmagasabb ponthatár (Pécsi Tudományegyetem) 2013-ban, a legalacsonyabb 200 volt (Miskolci Egyetem). A Pannon Egyetem szakképzéséhez már 204 pont elegendő volt, az Eszterházy Károly Főiskolára 206, a BGF-re pedig 212 ponttal lehetett bekerülni.
Projektmenedzsment szakirányra már legalább 220 pont kellett, ennyit kértek a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen 224, a BGF zalaegerszegi karán 226, a Pénzügyi és Számviteli Karon 232, az NYME Közgazdaságtudományi Karán 250 volt az alsó limit.
Pénzügy és számvitel
Nonprofit szakirányt tavaly egyik intézmény sem tudott indítani. Vállalkozási szakirányon 260 volt a legmagasabb ponthatár (a Pannon Egyetem nagykőrösi karán), a BGF-re viszont már 216 ponttal is be lehetett kerülni.
Államháztartási szakirányra is a BGF-en volt a legkönnyebb a bekerülés 2013-ban, ide 218 pont kellett, míg a Kaposvári Egyetemen 236, a Debreceni Egyetemen pedig 244 volt a ponthatár. Pénzintézeti szakirányra szintén 218 pont kellett a BGF-en, a SZIE-n 242, Kaposvári Egyetemen pedig 246. Ezekre a szakokra nehéz lesz bekerülni: ilyenek lesznek a 2014-es ponthatárok?
Nemzetközi gazdálkodás
Európai uniós üzleti szakirányt csak a BGF-en és a Pannon Egyetemen indítottak tavaly, előbbin 274, utóbbin 276 volt a ponthatár. A külgazdasági szakirány is csak három helyen, a BGF és a PE mellett a Debreceni Egyetemen indult állami ösztöndíjas formában. A BGF-en 226, a Pannon Egyetemen 278, a Debreceni Egyetemen pedig 286 volt a ponthatár.
Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirányon a Nyugat-magyarországi Egyetemen volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202. A Szolnoki Főiskolára 208, a Miskolci Egyetemre 210, a BGF-re 212 ponttal lehetett bekerülni.
Fontos: az idei felvételin már nem 200 a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, hanem 220. Felvételi pontszámítás: ilyenek a szabályok a felsőoktatási szakképzéseken.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Augusztus 18-án újabb egyeztetést tartottak a szakképzés helyzetéről, amelyen Naderi Zsuzsanna, szakképzésért és felnőttkori tanulásért felelős államtitkár, valamint a minisztérium jogi és szakképzési területének képviselői is részt vettek.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
Szeptember 4-ig várják az adományokat.
