Az öt legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés: milyenek lesznek a ponthatárok?

Jóval többen jelentkeztek az idén felsőoktatási szakképzésre, mint egy évvel korábban - összesen 11 020-an jelöltek meg kétéves képzést. Milyenek voltak a 2013-as ponthatárok az öt legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésen?

  • Eduline

Turizmus-vendéglátás

Az idén is a turizmus-vendéglátás a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés, 2230-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 2023-an szeretnétek állami helyre bekerülni. Turizmus szakirányon tavaly a Nyíregyházi Főiskolán (NYF) volt a legmagasabb, 240 a ponthatár, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemre (NYME), a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és a Szent István Egyetemre (SZIE) már a 200 pontos minimumponthatár elérésével be lehetett kerülni. A Budapesti Gazdasági Főiskolára (BGF) és a Debreceni Egyetemre (DE) is 208 pont kellett.

A vendéglátó szakirányon a Szent István Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, ott 254 pont kellett, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemen elegendő volt 202 pont is.

Kereskedelem és marketing

A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésnek három szakiránya van. A BGF-en a kereskedelmi szakirányon volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202 pont. Ugyanennek a szakiránynak a ponthatára 2013-ban a Debreceni Egyetemen 210 pont, a Miskolci Egyetemen 218 pont, a Kaposvári Egyetemen pedig 240 pont volt.

hvg.hu

Kereskedelmi logisztikai szakirányra a Szolnoki Főiskolán már 200 ponttal be lehetett kerülni, de a BGF-en is elég volt 204 pont. Debrecenben 210 pont kellett, a Kaposvári Egyetemen 264, a Károly Róbert Főiskolán pedig 300.

Marketingkommunikáció szakirányra a Szent István Egyetemen 262 pont kellett, a Károly Róbert Főiskolán 252, a Kaposvári Egyetemen 240, a BGF-en és a pécsi egyetemen viszont csak 210. Felvételi: ezekre a felsőoktatási szakképzésekre a legnehezebb bekerülni.

Gazdálkodási és menedzsment

A kis- és középvállalkozási szakirányon 288 volt a legmagasabb ponthatár (Pécsi Tudományegyetem) 2013-ban, a legalacsonyabb 200 volt (Miskolci Egyetem). A Pannon Egyetem szakképzéséhez már 204 pont elegendő volt, az Eszterházy Károly Főiskolára 206, a BGF-re pedig 212 ponttal lehetett bekerülni.

Projektmenedzsment szakirányra már legalább 220 pont kellett, ennyit kértek a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen 224, a BGF zalaegerszegi karán 226, a Pénzügyi és Számviteli Karon 232, az NYME Közgazdaságtudományi Karán 250 volt az alsó limit. 

Pénzügy és számvitel

Nonprofit szakirányt tavaly egyik intézmény sem tudott indítani. Vállalkozási szakirányon 260 volt a legmagasabb ponthatár (a Pannon Egyetem nagykőrösi karán), a BGF-re viszont már 216 ponttal is be lehetett kerülni.

Államháztartási szakirányra is a BGF-en volt a legkönnyebb a bekerülés 2013-ban, ide 218 pont kellett, míg a Kaposvári Egyetemen 236, a Debreceni Egyetemen pedig 244 volt a ponthatár. Pénzintézeti szakirányra szintén 218 pont kellett a BGF-en, a SZIE-n 242, Kaposvári Egyetemen pedig 246. Ezekre a szakokra nehéz lesz bekerülni: ilyenek lesznek a 2014-es ponthatárok?

Nemzetközi gazdálkodás

Európai uniós üzleti szakirányt csak a BGF-en és a Pannon Egyetemen indítottak tavaly, előbbin 274, utóbbin 276 volt a ponthatár. A külgazdasági szakirány is csak három helyen, a BGF és a PE mellett a Debreceni Egyetemen indult állami ösztöndíjas formában. A BGF-en 226, a Pannon Egyetemen 278, a Debreceni Egyetemen pedig 286 volt a ponthatár.

Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirányon a Nyugat-magyarországi Egyetemen volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202. A Szolnoki Főiskolára 208, a Miskolci Egyetemre 210, a BGF-re 212 ponttal lehetett bekerülni.

Fontos: az idei felvételin már nem 200 a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, hanem 220. Felvételi pontszámítás: ilyenek a szabályok a felsőoktatási szakképzéseken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.