Jóval többen jelentkeztek az idén felsőoktatási szakképzésre, mint egy évvel korábban - összesen 11 020-an jelöltek meg kétéves képzést. Milyenek voltak a 2013-as ponthatárok az öt legnépszerűbb felsőoktatási szakképzésen?
Turizmus-vendéglátás
Az idén is a turizmus-vendéglátás a legnépszerűbb felsőoktatási szakképzés, 2230-an jelölték meg a jelentkezési lapon, 2023-an szeretnétek állami helyre bekerülni. Turizmus szakirányon tavaly a Nyíregyházi Főiskolán (NYF) volt a legmagasabb, 240 a ponthatár, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemre (NYME), a Pécsi Tudományegyetemre (PTE) és a Szent István Egyetemre (SZIE) már a 200 pontos minimumponthatár elérésével be lehetett kerülni. A Budapesti Gazdasági Főiskolára (BGF) és a Debreceni Egyetemre (DE) is 208 pont kellett.
A vendéglátó szakirányon a Szent István Egyetem húzta a legmagasabb ponthatárt, ott 254 pont kellett, míg a Nyugat-magyarországi Egyetemen elegendő volt 202 pont is.
Kereskedelem és marketing
A kereskedelem és marketing felsőoktatási szakképzésnek három szakiránya van. A BGF-en a kereskedelmi szakirányon volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202 pont. Ugyanennek a szakiránynak a ponthatára 2013-ban a Debreceni Egyetemen 210 pont, a Miskolci Egyetemen 218 pont, a Kaposvári Egyetemen pedig 240 pont volt.
Kereskedelmi logisztikai szakirányra a Szolnoki Főiskolán már 200 ponttal be lehetett kerülni, de a BGF-en is elég volt 204 pont. Debrecenben 210 pont kellett, a Kaposvári Egyetemen 264, a Károly Róbert Főiskolán pedig 300.
Marketingkommunikáció szakirányra a Szent István Egyetemen 262 pont kellett, a Károly Róbert Főiskolán 252, a Kaposvári Egyetemen 240, a BGF-en és a pécsi egyetemen viszont csak 210. Felvételi: ezekre a felsőoktatási szakképzésekre a legnehezebb bekerülni.
Gazdálkodási és menedzsment
A kis- és középvállalkozási szakirányon 288 volt a legmagasabb ponthatár (Pécsi Tudományegyetem) 2013-ban, a legalacsonyabb 200 volt (Miskolci Egyetem). A Pannon Egyetem szakképzéséhez már 204 pont elegendő volt, az Eszterházy Károly Főiskolára 206, a BGF-re pedig 212 ponttal lehetett bekerülni.
Projektmenedzsment szakirányra már legalább 220 pont kellett, ennyit kértek a Miskolci Egyetemen, a Pannon Egyetemen 224, a BGF zalaegerszegi karán 226, a Pénzügyi és Számviteli Karon 232, az NYME Közgazdaságtudományi Karán 250 volt az alsó limit.
Pénzügy és számvitel
Nonprofit szakirányt tavaly egyik intézmény sem tudott indítani. Vállalkozási szakirányon 260 volt a legmagasabb ponthatár (a Pannon Egyetem nagykőrösi karán), a BGF-re viszont már 216 ponttal is be lehetett kerülni.
Államháztartási szakirányra is a BGF-en volt a legkönnyebb a bekerülés 2013-ban, ide 218 pont kellett, míg a Kaposvári Egyetemen 236, a Debreceni Egyetemen pedig 244 volt a ponthatár. Pénzintézeti szakirányra szintén 218 pont kellett a BGF-en, a SZIE-n 242, Kaposvári Egyetemen pedig 246. Ezekre a szakokra nehéz lesz bekerülni: ilyenek lesznek a 2014-es ponthatárok?
Nemzetközi gazdálkodás
Európai uniós üzleti szakirányt csak a BGF-en és a Pannon Egyetemen indítottak tavaly, előbbin 274, utóbbin 276 volt a ponthatár. A külgazdasági szakirány is csak három helyen, a BGF és a PE mellett a Debreceni Egyetemen indult állami ösztöndíjas formában. A BGF-en 226, a Pannon Egyetemen 278, a Debreceni Egyetemen pedig 286 volt a ponthatár.
Nemzetközi szállítmányozás és logisztika szakirányon a Nyugat-magyarországi Egyetemen volt a legalacsonyabb a ponthatár, 202. A Szolnoki Főiskolára 208, a Miskolci Egyetemre 210, a BGF-re 212 ponttal lehetett bekerülni.
Fontos: az idei felvételin már nem 200 a felsőoktatási szakképzések minimumponthatára, hanem 220. Felvételi pontszámítás: ilyenek a szabályok a felsőoktatási szakképzéseken.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
