Az amerikai elnök szerint a videójátékok felelősek az iskolai lövöldözésekért
Az amerikai elnök brutális videóval terelné el a figyelmet az iskolai lövöldözések valódi okáról.
Eduline
MTI/EPA/Giorgio Viera
Február elején 17 halálos áldozatot követelő lövöldözés történt a floridai Parkland egyik középiskolájában, amelynek hatására ismét fellángoltak a fegyvertartással kapcsolatos viták az Egyesült Államokban.
Az esetet követően Donald Trump is megszólalt a kérdésben, az amerikai elnök a tanárok felfegyverzését kilátásba helyező ötlettel állt elő, illetve ismét felhozta az elméletet, miszerint az iskolai lövöldözésekért az erőszakos videójátékok felelősek.
Az elnököt – és a mögötte álló kabinetet – természetesen ezúttal sem zavarta, hogy az elmúlt évek tudományos kutatásai semmilyen kapcsolatot nem találtak az erőszakot is tartalmazó videojátékok és a valóságban elkövetett erőszakos tettek között, és az elnök a probléma megtárgyalására kutyafuttában össze is hívott egy megbeszélést a témában, amire tegnap került sor a Fehér Házban - írja a 24.hu.
A játékipart képviselő szakemberek jelezték, hogy nincs kimutatható kapcsolat az iskolai lövöldözések és a videójátékok között, kormányzati részről pedig szóba került egy a mostaninál jóval szigorúbb korhatárbesorolás bevezetésének lehetősége, továbbá az elnök felvetette, hogy a játékfejlesztőknek maguknak kellene törekedni arra, hogy egészségesebbé tegyék a társadalmunkat - teszi hozzá az oldal.
Egy videó is előkerült, ami aztán kikerült a Fehér Ház hivatalos YouTube-csatornájára is, Erőszak a videójátékokban címmel. Az alig másfél perces montázsban összesen hét játékból lettek összeválogatva valóban brutálisnak nevezhető jelenetek, és a videó lepergését követően Trump azzal a kérdéssel fordult a jelenlévőkhöz, hogy „ez erőszakos, nem igaz?”.
Donald Trump amerikai elnök szerint a tanárok felfegyverzése elejét veheti az iskolai lövöldözéseknek. Az elnök a Fehér Házban fogadta szerdán diákok egy csoportját, köztük a múlt heti floridai iskolai lövöldözés túlélőit, az áldozatok szüleit, tanáraikat. A vendégek között voltak két korábbi - az 1999-ben a coloradói Columbine városában és a 2012-ben a connecticuti Sandy Hook iskolájában elkövetett - iskolai lövöldözések túlélői is.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
